Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A decemberi 3,3 százalékos mutató után a szakértők számítottak az infláció lassulására, az elemzők konszenzusa 2,3 százalék körüli értéket vetített előre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése azonban ennél is örvendetesebb képet festett, ugyanis
2,1 százalékos drágulási ütemre utoljára 2018 tavaszán volt példa.
A lassulás hátterében jelentős részben a bázishatás áll. Míg 2025 januárjában a havi alapú áremelkedés 1,5 százalékot tett ki, addig idén januárban ez mindössze 0,3 százalékos volt.
Ilyen mérsékelt évkezdő átárazást utoljára a 2017 és 2019 közötti, alacsony inflációjú időszakban tapasztalhattunk.
Árrésstop és elhalasztott adóemelés
A kedvező számokhoz több egyedi kormányzati intézkedés is hozzájárult. Az infláció letörését segítették az érvényben lévő árrésstopok, valamint az a döntés, miszerint a kormány fél évvel eltolta az üzemanyagok jövedéki adójának januárra tervezett emelését.
Ezek az intézkedések a becslések szerint 1–1,5 százalékponttal mérsékelhetik a jelenlegi mutatót.
Ráadásul a fundamentális folyamatokat jobban tükröző maginfláció is jelentős javulást mutatott: a decemberi 3,8 százalékról januárban 2,7-re csökkent, ami az alapfolyamatok tartósnak ígérkező megnyugvását jelzi.
Szektorális körkép
A KSH részletes adatai alapján
az élelmiszerek éves drágulása 1,3 százalékra lassult, ami jelentős könnyebbséget jelent a háztartásoknak.
Bár a szeszes italok és dohánytermékek 6,3 százalékos drágulása még mindig átlagon felüli, ez is elmarad a decemberi ütemtől. A piaci szolgáltatások területén ugyanakkor még érezhető a nyomás: itt 5 százalékos az éves infláció, bár a havi drágulás üteme a felére, 0,4 százalékra esett vissza. A ruházati termékeknél a szezonális kiárusítások hatására havi szinten 2,9 százalékos árcsökkenést mértek. A háztartási energia ára éves szinten 6,2 százalékkal nőtt, de havi alapon itt is 0,9 százalékos mérséklődést regisztráltak.
Mi várható a közeljövőben?
A rendkívül alacsony infláció végre valódi fellélegzést hoz a családoknak, hiszen a pénzünk értéke stabilabb, mint az elmúlt hét évben bármikor. A reálbérek emelkedése és a várható esetleges kamatcsökkentések együttesen azt jelentik, hogy az idén többet érhet a fizetés.
Kiemelt illusztráció: Freepik
Kapcsolódó:
