Egyes európai hírszerzőforrások szerint az elmúlt hetekben két orosz műhold, a Luch-1 és -2 legalább egy tucat kulcsfontosságú európai műholdat hallgatott le, így olyan adatokat szerezhettek meg, amik a kontinentális Európában, az Egyesült Királyság területén, továbbá Afrikában is biztosítják a szolgáltatást. 

Az ilyen és ehhez hasonló incidensek az orosz hibrid hadviselés részei, amelynek keretében a tenger alatti internet- és energiakábelek infrastruktúráját is szabotálni próbálták. Az európai biztonsági és katonai döntéshozók jelenleg attól is tartanak, hogy ez a tevékenység a világűrre is kiterjedhet – főként annak fényében, hogy Moszkváé az egyik legfejlettebb kémtechnológia az éterben. Olyan veszélyről van szó, amivel mindenképp számolni kell, és ami bár távolinak tűnik, sokkal hangsúlyosabb annál. 

A műholdas hálózatok „a modern társadalmak Achilles-sarkát jelentik, ezért a támadásukkal egész országokat lehet megbénítani” 

 – figyelmeztet a veszélyre Boris Pistorius német védelmi miniszter. 

Az adatlopás módszere 

Az információk megszerzésének a módszere a következő: 

az orosz műhold „beáll” a kiszemelt európai műhold és a földi állomás közé, ezáltal annak információs sugarába kerül, és megszerzi a szükséges adatokat. 

Ahhoz hasonlít, mint amikor a földön más-más területen különböző rádióadásokat foghatunk, de csak akkor, ha annak meghatározott területén belül tartózkodunk az adóvevőnkkel. 

A Luch-2 orosz műhold pontosan ezt csinálja 2023 óta. 

Az ábrán az látható, hogy a Luch-2 nem áll mozdulatlanul egy fix geostacionárius pozícióban, azaz a föld körüli pálya valamely pontján, hanem hosszú utakat tesz meg, majd pedig célzottan több, Európát is kiszolgáló távközlési műhold közelébe manőverezik, ahol ott heteket, akár hónapokat is eltölt, így próbálva megszerezni az információkat. 

Európai katonai űrképesség 

Az eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy az űr mint katonai helyszín egyre jelentősebbé válik a közeljövőben, sőt már a jelenben is. Németország például egy 2030-ig futó, nagyságrendileg 35 milliárd eurós űrvédelmi-modernizációs csomagot készít elő, ún. „nem kinetikus” elrettentés címszóval, amelybe beletartozik például a jelek lézeres zavarása. Vagyis nem a műholdak kilövése az elsődleges cél, hiszen ezzel űrszemét képződik, illetve sokkal költségesebb is lenne, a nem kinetikus eszközök ennél költségkímélőbb megoldások. 

Mi lesz ebből? 

A kibontakozó „űrháborús” helyzet már messze nem annyit jelent, hogy esetleg a műholdas távkapcsolatot létesítők számára nem fogható a tévéadás. Túl sok szolgáltatás működik már műholdról, és ezen technológiák nélkül szó szerint elvesznénk: internetkapcsolat, légi és tengeri kommunikáció, navigáció (GPS), időjárás-előrejelzés stb. 

Ha tehát eldurvul a helyzet, az hosszú távon sok problémát okozhat a globális ellátási láncokat illetően is, vagyis fennakadásokkal, költségnövekedéssel kell számolnunk. 

Emellett, a konkrét történésre visszatérve, nem mellékes az sem, hogy az ehhez hasonló orosz mozgások teljesen kiszolgáltatottá tehetik Európát:  

Moszkva ezzel pillanatok alatt képes megbénítani a teljes kontinens működését, amivel rendkívüli előnyre tenne szert egy esetleges támadás esetén, késleltetve az európai válaszreakciót, illetve nehezítve az országok közötti együttműködést. 

Mi a magyar mozgástér? 

Kapu Tibor második magyar űrhajósként tavaly az Axiom Mission 4 keretében járt az űrben, a Nemzetközi Űrállomásra utazott, ahol különböző kísérleteket végzett el. Ezzel Magyarországon is újra előkerült az űr mint stratégiai hely kérdése. Hazánk mozgástere a kutatás-fejlesztésben ölthet testet: például az űrkutatási adatok feldolgozásában, műholdbiztonsági fejlesztésekben, egyetemi projektekben, kísérletekben, a kiberbiztonsági kompetenciák kiaknázásában. Emellett a helyi egyetemek és ipari szereplők partnerként csatlakozhatnak az olyan programokba, ahol nagy értékű európai alapok érhetők el, amikből az utazási és az anyagköltség finanszírozható. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép