A világon sehol sem tartják akkora problémának a bevándorlást, mint az Egyesült Királyságban – annak ellenére, hogy az illegális migráció csökken, sőt a britek többsége továbbra is elfogadónak vallja magát. Mi áll e látszólagos ellentmondás mögött? A válasz a politikai narratívában, a generációs szakadékban és a Reform UK meglepő népszerűségében keresendő – amely már most átírja a brit belpolitika erőviszonyait.
Az Egyesült Királyságban nagyobb valószínűséggel nevezik meg a bevándorlást a legfontosabb nemzeti problémának, mint bármely más országban a világon. Tavaly a britek 21 százaléka jelölte meg ezt az első számú problémának.
Ezzel szemben máshol az illegális migráció alig szerepel a legfontosabb kérdések között. Csak hat másik országban – Hollandiában (13 százalék), Cipruson (13), Portugáliában (12), Máltán (12), Írországban (11) és a Dominikai Köztársaságban (11) – nevezi meg legalább minden tizedik felnőtt a bevándorlást a legfontosabb problémának, azaz sehol sem ez a legfontosabb kérdés.
A Gallup jelentése szerint 107 országban átlagosan mindössze 1 százalék említi a bevándorlást a legnagyobb problémaként. Világszerte sokkal többen mondják, hogy a gazdasággal (23 százalék), a munkával (10), a politikával (8) vagy a biztonsággal (7) kapcsolatos problémák a legfontosabbak országukban.
A migráció általános szintjéhez képest túlzott aggodalom
Azokban az országokban, ahol a felnőttek legalább 5 százaléka az illegális migrációt tartja a legfontosabb kérdésnek, nincs egyértelmű összefüggés a külföldön születettek számával. Például az Egyesült Királyságban az arányuk (17 százalék) hasonló Norvégiához (18), Hollandiához (16) és az Egyesült Államokhoz (15), de ezekben az országokban a bevándorlást kevésbé tartják a legfontosabb problémának. Ez az eltérés arra utal, hogy a migrációs számokon túlmutató tényezők alakítják a bevándorlással kapcsolatos aggodalmakat.
A nettó migráció – az Egyesült Királyságba költözők száma mínusz a távozóké – szintén jelentősen csökkent az elmúlt két évben. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) előzetes becslései szerint a 2025 júniusi adat 204 ezer volt, szemben az előző év azonos időszakának közel 650 ezer főjével. A brexit utáni években a nettó migráció és az Egyesült Királyságba érkező nem uniós állampolgárok száma jelentősen emelkedett a korábbi konzervatív kormány által végrehajtott politikai változások miatt.
Annak ellenére, hogy a nettó migráció csökken, a közelmúltbeli emelkedés kumulatív hatása hozzájárulhat az aggodalmak késleltetett megjelenéséhez. Ráadásul a bevándorlással kapcsolatos témák dominálták a tavalyi híradásokat, beleértve a kis csónakokkal történő átkelésekről, a migránsok szálláshelyeiről és a migrációs rendszer reformjáról szóló tudósításokat. Az a 21 százaléknyi brit, aki a bevándorlást nevezi meg az ország legfontosabb problémájának, tükrözi a média folyamatos érdeklődését a téma iránt.
A Reform UK támogatói kétszer annyira aggódnak a bevándorlás miatt, mint más európai pártok
A migránsokkal szembeni nagy aggodalmat az Egyesült Királyságban elsősorban a Reform UK támogatói táplálják. Negyvennyolc százalékuk szerint a bevándorlás az ország legnagyobb problémája, amely arány a duplája a többi európai nagy politikai párt támogatóiénak.
A Chapel Hill Expert Survey (CHES) szakértői vélemény alapján ábrázolja a pártokat a bal-jobb ideológiai kontinuumon. Ezen a skálán a Reform UK 9,2 pontot ér el, ami határozottan jobboldali pozíciót jelent, a párt támogatói azonban sokkal inkább aggódnak a bevándorlás miatt, mint más európai jobboldali formációk pártolói.
A bevándorlással kapcsolatos aggodalmak azonban nem korlátozódnak a Reform UK támogatóira. A Konzervatív Párt szimpatizánsainak 23 százaléka is egyetért ezzel, ami nagyobb arány, mint más európai jobboldali pártokot hányada, ahogy a Munkáspárt mellett állók is jobban aggódnak (16 százalék), mint bármelyik más baloldali politikai tömörüléssel rokonszenvezők.
Európa más jobboldali pártjainak támogatói inkább más kérdésekkel vannak elfoglalva. Az Olaszország Testvéreihez (FDI) és a francia Nemzeti Tömörüléshez tartozókat jobban foglalkoztatják a gazdasági kérdések, a spanyol Vox és a szlovén Demokrata Párt támogatói a politikai kérdéseket említik.
Ehhez képest az Egyesült Királyság három legnagyobb pártjának támogatóit jobban érdekli a bevándorlás, mint más hasonló európai pártok szimpatizánsait, bár a Reform UK-hoz húzók között sokkal nagyobb a különbség, mint a Munkáspárttal vagy a Konzervatív Párttal rokonszenvezők között. De a briteknél a pártfüggetlenek is jobban aggódnak a tárgyalt jelenség miatt, összehasonlítva más országok hasonló politikai beállítottságú polgáraival.
A politikai pártokat nem támogató brit felnőttek negyede az ország legfontosabb problémájaként az illegális migrációt nevezi meg, ami majdnem a duplája a politikai szempontból semleges lengyelek és írek (13-13) szintjének.
A Munkáspárthoz és a Konzervatív Párthoz tartozók, valamint a pártfüggetlenek szerint a gazdasági kérdések az ország legfontosabb problémái.
Mi okozza az aggodalmat?
A Reform UK támogatóinak más pártok szimpatizánsaihoz képest eltérő a demográfiai jellemzői, ami felvet egy fontos kérdést: mennyire alakítják a politikai attitűdök a bevándorlással kapcsolatos véleményeket, függetlenül az olyan tényezőktől, mint az életkor vagy az oktatás, amik maguk is összefüggenek a politikai preferenciákkal?
A Gallup öt fő indikátort azonosít az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmak tekintetében:
- A Reform UK támogatása a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak legerősebb mozgatórugója, más demográfiai tényezők figyelembevétele után is.
- A politikai hovatartozás hiánya szintén erősen előre jelzi az aggodalmat: azok, akik nem támogatnak egyetlen nagy brit pártot sem, nagyobb valószínűséggel tartják fontos kérdésnek a bevándorlást, mint az országos átlag.
- Az 55 éves vagy annál idősebbek sokkal jobban aggódnak az illegális migráció miatt, mint a fiatalabb felnőttek, figyelembe véve más demográfiai és politikai attitűdöket.
- Az alacsonyabb iskolai végzettségű felnőttek nagyobb valószínűséggel nevezik a bevándorlást az ország legfontosabb problémájának, mint a felsőfokú végzettségűek.
- Azok, akik a jövedelmükből „megélnek”, jobban aggódnak az illegális migráció miatt.
A britek többsége szerint a bevándorlás jó dolog
A Gallup 2016 és 2023 között négy alkalommal három kérdést tett fel brit felnőtteknek a bevándorlók elfogadásáról. Mindhárom mérőszám esetében a válaszolók idővel egyre elfogadóbbá váltak.
2023-ra 80 százalék gondolkodott kedvezően az Egyesült Királyságban élő bevándorlókkal kapcsolatban, 79 százalékukat nem zavarta, ha migráns volt a szomszédja, míg 75 százaléknak teljesen rendben volt, hogy egy bevándorló közeli rokonával házasodjon össze.
Ezek az adatok ellentétben állnak a tavalyi kutatás eredményeivel, mivel azok a világ többi részéhez képest rendkívül nagy aggodalmat mutatnak a bevándorlás iránt. Pedig Hollandiában, Portugáliában és Írországban – azaz azokban a nyugat-európai országokban, ahol viszonylag magas az aggodalom az illegális migráció miatt – 2023-ban hasonló arányban mondták azt, hogy a bevándorlás jó dolog, mint az Egyesült Királyságban.
Aggódó britek
Bár a gazdaság tartozik a britek legfőbb aggodalma közé, a bevándorlás – ahogy említettük –nagyobb problémának számít, mint bármely más országban, ami inkább a politikai attitűdök, a generációs szakadékok és a szubjektív bizonytalanságérzet miatt alakult ki.
Ezek az eredmények rávilágítanak arra a kiegyensúlyozó szerepre, amelyet Keir Starmer miniszterelnöknek kell betöltenie ebben a kérdésében, miközben megpróbálja ledolgozni a Reform UK előnyét, amely a közvélemény-kutatások szerint egyre növeli a táborát.
Annak ellenére, hogy Nigel Farage pártja csak kevés parlamenti mandátumot szerzett, hónapok óta meghatározza a politikai hangulatot, és az idén több magas rangú konzervatív politikust is magához csábított.
Bár a következő általános választásokra 2029-ig várni kell, a helyi szavazások már a küszöbön állnak. Ha a Reform támogatói és a függetlenek körében magas lesz a részvétel, és a bevándorlás kérdése lesz a legfontosabb számukra, az megnehezítheti a kormány helyzetét.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
