Amerikában a szoftverek részvényei február elején nagy zuhanásba kezdtek, aminek az oka az elemzők szerint nem egy egyszerű szektorális korrekció. A piac egy a most ismert MI-modelles korszak végét előrevetítő forgatókönyvet kezdett el „beárazni”, azaz a külön szoftverszobákban futó előfizetéses és felhőalapú MI-modellek helyett a számítógépekre közvetlenül telepített MI-programok lehetnek többségben a közeljövőben. 

Hogy is működnek ezek a modellek? 

Kétfajta modell lehet egymás mellett: az egyik a felhőben, távoli szerveren, a másik a saját számítógépen futó. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. 

A felhőalapú egy távoli szerveren „gondolkodik”, és ott hozza létre a válaszát.  

Egy böngészőn vagy alkalmazáson keresztül jut el a kérdés a szolgáltató szoftverszobájába, ahol a nagy MI-modell generálja a választ, majd onnan érkezik vissza az output a böngészőn vagy az alkalmazáson keresztül. 

Ez esetben a havi előfizetéses rendszer biztos bevételi forrást jelent a cégeknek, illetve a felhasználót sem érheti nagy meglepetés a költségek terén. 

Nagy hátránya ugyanakkor, hogy nem fér hozzá a számítógépünkhöz, azaz nem tud közvetlenül intézni valamit rajta. Ahogy adatbiztonsági szempontból sem a legjobb, hiszen ezáltal érzékeny személyes vagy vállalati adatok juthatnak el a felhőbe – egy másik országba. 

A helyben futó MI esetén a saját számítógépen megy a modell egy kliensprogram, egy fájl letöltésével. Ennél az adatok sokkal nagyobb biztonságban vannak, sőt közvetlenül lehet vele dokumentumokat keresni, feldolgozni, konkrét feladatokat elvégeztetni.  

Hozzáfér a számítógépen lévő fájlokhoz, a SharePointhoz, rögtön tud riportot is generálni, rendelést előkészíteni vagy ticketet nyitni. 

Hátránya viszont, hogy mindkét oldalon kiszámíthatatlanabb a költségvonzata, illetve a nem csupán egyszerű feladatokhoz használt modellekhez rendkívül erős számítógép szükséges. 

Van még egy modell, ami talán a legelterjedtebb: a saját számítógépünkön fut a program, olvassa a fájlokat, műveleteket indít, előkészít feladatokat, de a bonyolultabb feladatokat továbbra is a felhőalapú szoftver végzi. Ennél sokkal inkább felmerül az adatbiztonsági kérdés, hiszen a szoftver kvázi hozzáférhet a teljes számítógépünkhöz. 

Miért rossz mindez a szoftvercégeknek? 

A jelenlegi MI-modellek tehát nagymértékben a szoftverszektor szolgáltatásán alapulnak, hiszen az előfizetéses verzió miatt egy alapvetően kiszámítható, alacsony kockázatú bevételi forrásról van szó, amit relatíve magas árréssel tudnak értékesíteni.  

Az, hogy ténylegesen mennyiben veszik igénybe a szolgáltatást, nem igazán számít, a lényeg az, hogy minden hónap végén az előfizetés automatikusan megújuljon. 

Ehhez képest a számítógépre telepített MI-szolgáltatás a felhasználás, azaz a lekérdezések, a tokenek és a programok futtatása alapján áraz. Ez így sokkal kevésbé kiszámítható bevételi forrás, hiszen nem minden hónapban használjuk ugyanolyan mértékben. 

Emellett van még egy aspektus, miszerint a nagy cégek így sokkal könnyebben ki tudják szorítani a kisebbeket, hiszen például a Microsoft csomagban adja a Windows-rendszerekhez a saját Copilot-modelljét vagy az Apple az Apple Intelligence-t, amivel kiszorítják a többi, még csak kicsinek sem mondható MI-fejlesztő céget.  

Úgy tűnik tehát, hogy a hátrányai ellenére inkább a letöltős, közvetlenül (plusz felhőn is) futtatott MI-modell lesz hosszabb távon a befutó, nem pedig a távoli szoftverszobás ChatGPT és társai. Mégpedig azért, mert az előbbi nemcsak elmagyarázza, hogyan kell megoldani egy feladatot, hanem meg is oldja azt, így csak az emberi kontroll szükséges felette. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Mesterséges intelligencia (ChatGPT) által készített kép