Az Európai Számvevőszék (ECA) két véleményt adott ki az Európai Bizottság 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslatairól. Az első az új Global Europe rendeletre, a második pedig az uniós polgári védelmi mechanizmusra és az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültség, illetve azok kezelésére irányuló uniós támogatásra összpontosít. A két javaslat célja, hogy meghatározza, hogyan finanszírozza az EU a következő hosszú távú költségvetésből a külső tevékenységét, a válságkezelését és a vészhelyzetekre való felkészültségét. 

Az előbbi rendelet 2028-ban lépne hatályba, és összevonná a 2021–2027-es időszak több külső tevékenységi eszközét, melyek közé tartoznak a nemzetközi partnerségek, az európai szomszédság, a csatlakozás előtti támogatás, az Ukrajnának, a Nyugat-Balkánnak és Moldovának nyújtott eszközök, valamint a humanitárius segítségnyújtás finanszírozása.

A javaslat szerint 2028–2034-re 200,3 milliárd eurót különítenek el (ami a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest mintegy 70 százalékos növekedést jelent), ebből 25 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtásra. 

A Global Europe keretként szolgálna Ukrajna újjáépítéséhez és a csatlakozás előtti támogatásához, ahogy a további állami és magánbefektetések mobilizálásához. Akár 100 milliárd euró is rendelkezésre állhatna hitelek formájában – az Ukrajna-tartalék révén –, vagy támogatások és költségvetési garanciák formájában. 

A számvevőszék kiemeli a javaslat lehetséges következményeit, amelyek hatással lehetnek az uniós finanszírozás pénzügyi gazdálkodására. 

• A javasolt 200,3 milliárd eurós allokációt nem támasztja alá mennyiségi elemzés. A javaslat rugalmasságot biztosít az erőforrások újraelosztásához a földrajzi területek és politikai célok között, ugyanakkor ez a finanszírozás fókuszálatlan megközelítéséhez is vezethet, sőt korlátozhatja a partnerországok számára rendelkezésre álló összegek előrejelezhetőségét. 

• Az Ukrajnának szánt nagy összegű támogatott hitelek növelnék az EU hitelfelvételét, ezenkívül tartalékok nélkül a veszteségeket közvetlenül az unió költségvetésébe beépített „tartalék” fedezné, ami jelentős kockázat. 

• Ha nem határozzák meg egyértelműen, a végrehajtás nagyobb rugalmassága, különösen a stratégiai beruházások közvetlen odaítélésének lehetősége gyengítheti a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit. 

• A magánszervezetek részvételének engedélyezése a költségvetési garanciák kezelésében tovább növelheti az EU költségvetésének potenciális (feltételes) kötelezettségvállalásait. 

A Számvevőszék azért is sürgeti a Bizottságot, hogy a korábbi tapasztalatokat felhasználva fokozza a teljesítményorientáltságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a bővítéssel és a keleti szomszédság partnerségével kapcsolatos „teljesítményalapú tervek” kidolgozásában, különösen a „költségektől független finanszírozás” keretében. Ezen túlmenően megjegyzik, hogy a jelentős összegek ellenére a „politikaalapú hitelek” és a „teljesítményalapú tervek” elfogadására vonatkozó eljárás alig biztosít formális részvételi lehetőséget az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Végül mivel egyes végrehajtó szervek többször is korlátozták az ECA hozzáférését az ellenőrzési dokumentációhoz, azt javasolják, hogy az ECA ellenőrzési jogait építsék be az új rendeletbe. 

A Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM) a 2028–2034-es időszakra is kiterjesztené jelentősen nagyobb költségvetéssel és szélesebb hatállyal. Így a javaslat magában foglalná az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültség és reagálás (HEPR) finanszírozásának ugyanazon keret alá vonását, emellett potenciálisan kiterjesztené a részvételt az unión kívüli országokra is. Bevezetne továbbá egy új EU-s válságkoordinációs központot, ahol a támogatásokat alapértelmezés szerint a költségekhez nem kötött finanszírozás útján folyósítanák. Az UCPM és a HEPR teljes költségvetése 10,7 milliárd euró. 

A Számvevőszék szerint több pont aggályos a következőkre vonatkozóan: 

• a javaslat más uniós programokkal való kiegészítő jellege; 

• a kibővített költségvetést indokoló költségelemzés hiánya; 

• a polgári védelem és az egészségügyi vészhelyzetek, valamint a megelőzés, a felkészültség és a reagálás közötti előre meghatározott költségvetési allokációk nélküli széles körű rugalmasság hatása. 

Kérdésesnek tartják továbbá, hogy a válságkoordinációs központ hogyan működne a meglévő struktúrák mellett. Felhívják a figyelmet a teljesítménymutatók hiányosságaira, figyelmeztetnek a költségekhez nem kötött finanszírozással kapcsolatos megfelelési kockázatokra, végül kérik, hogy az új rendeletben rögzítsék ellenőrzési jogaikat. 

Föderáció jogszabályba bújtatva 

Az Európai Számvevőszék kifogásai több ponton is túlmutatnak a technikai kérdéseken, azok inkább az integráció mélyüléseként, a föderális irányba tett lépésként értelmezhetők. Ugyanakkor fontos különválasztani a politikai szándékot és az intézményi következményeket.  

A Global Europe eszközkeretében felvetett összeg az EU hitelfelvételi kapacitásának további bővítését jelenti. A közös adósságvállalásra a NextGenerationEU volt a precedens, amely áttörést hozott az uniós fiskális integrációban. Amennyiben a jövőben rendszeressé válik a nagy volumenű, központilag felvett és kihelyezett hitel, az strukturálisan közelebb viszi az EU-t egy kvázi fiskális unióhoz.

A Számvevőszék azon aggálya, hogy a veszteségek közvetlenül az uniós költségvetést terhelnék megfelelő tartalékok nélkül, arra mutat rá, hogy a közös adósság közös kockázatmegosztást is jelent, ami a föderáció irányába hat.  

A nagyfokú költségvetési rugalmasság az Európai Bizottság pozícióját erősíti a tagállamokkal szemben. Ha a Parlament és a Tanács formális beleszólása korlátozott a politikaalapú hitelek és teljesítményalapú tervek elfogadásába, az a döntéshozatal további centralizációjához vezet, egy föderális rendszer egyik ismérve pedig épp a központi végrehajtó hatalom erős fiskális és allokációs pozíciója.  

A magánszervezetek bevonása a költségvetési garanciák kezelésébe, illetve a költségektől független finanszírozás szélesebb körű alkalmazása egy komplex, pénzügyi piacokra támaszkodó uniós költségvetési stratégiát vetít előre, amely modell nem egy klasszikus nemzetközi szervezeti logikára, inkább egy szupranacionális fiskális berendezkedésre hasonlít.  

A közös eladósodás felé való elmozdulás értelmezhető stratégiai válaszként a külső kihívásokra (orosz–ukrán háború, globális verseny, válságok), ahol a tagállami szint már nem elegendő. Ebben az értelemben a fiskális integráció inkább kényszerpálya, nem pusztán egy elképzelés.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons