Az uniós polgárok 68 százaléka már nem érzi biztonságban az országát, és a válaszadók fele az EU-tól várja a védelem megerősítését. Miközben Nyugat-Európában rekordszintű a fenyegetettségérzet és a védelmi kiadások növelésének támogatása, Magyarország kilóg a sorból: itthon alacsonyabb az aggodalom, ugyanakkor élesen megosztott a közvélemény.
A müncheni biztonsági konferencia előtt közzétett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak egyre inkább úgy érzik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyt jelent az országukra, ezért fontosnak tartják a védelmi beruházásokat. Az EU űrprogramjait a védelem és biztonság, a környezet és az éghajlat, valamint a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen eszközöknek tekintik.
Az európaiak 68 százaléka úgy véli, hogy az országa fenyegetésnek van kitéve. Ezt leginkább Franciaországban (80 százalék) érzékelik, majd a Hollandiában és Dániában (77), Cipruson és Németországban élők következnek (75). A polgárok 42 százaléka pedig úgy véli, hogy a személyes biztonsága is veszélyben van.
Az európaiak 52 százaléka bízik abban, hogy az EU növeli a biztonságot és a védelmet, különösen az olyan országokban, mint Luxemburg (76), Portugália (74), Ciprus (73) és Litvánia (71).
Az elmúlt évben több kapcsolódó kezdeményezés elindításával a válaszadók 74 százaléka helyesli az EU jelenlegi védelmi beruházásainak szintjét, vagy úgy véli, hogy a kiadásokat növelni kellene. A támogatás különösen magas az olyan országokban, mint Portugália (89 százalék), Finnország (83), Spanyolország (80), Litvánia (80) és Dánia (78). Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része bizonytalan a védelmi beruházások szintjét illetően: 10 százalék nem tud a nemzeti szintű, 12 pedig az uniós szintű kiadásokról.
Az európaiak 53 százaléka szerint a biztonság és a védelem az EU űrpolitikájának egyik prioritása, ezt követi a környezet és az éghajlat (36), valamint az európai ipar versenyképessége és növekedése (31). Ezenkívül az EU űrprogramjainak kedvező gazdasági hatását a legfiatalabb válaszadók 55 százaléka elismeri.
Magyarország szempontjából a felmérés legfontosabb tanulsága az, a hazai közvélemény szerkezete jelentősen eltér az uniós átlagtól. Amíg az EU egészében erősödik a fenyegetettségérzet, hazánkban ez az arány alacsonyabb (55 százalék), ezzel az ország a háborús fenyegetettségtől legkevésbé tartó tagállamok közül Magyarország a hatodik. Ugyanakkor a magyar adat nem egyszerűen „alacsonyabb aggodalmat” jelez, hanem erősen polarizált percepciót.
Az 55 százalékos fenyegetettségérzet mögött kiugróan magas a határozott álláspontok aránya: 24 százalék erősen hisz a veszély fennállásában, 26 viszont teljes bizonyossággal tagadja azt – ez utóbbi az EU-ban a legmagasabb arány.
Ez a kettősség arra utal, hogy nálunk a biztonságpolitikai kérdések a külpolitikai mellett belpolitikai törésvonal mentén is strukturálódnak. A személyes biztonság megítélése tovább árnyalja a képet: a magyarok 34 százaléka egyáltalán nem érzi veszélyben magát, szemben az uniós 18 százalékkal. Ez relatív biztonságérzetet jelez, ami részben a közvetlen katonai fenyegetés alacsony percepciójából, részben a kormányzati narratívák hatásából fakadhat.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimeda Commons
