Az EU SAFE (Biztonsági Akció Európáért) eszköze legfeljebb 150 milliárd eurós kedvező árazású, hosszú futamidejű hitelkeretet nyújt a védelmi képesség fejlesztésére és közös beszerzésekre. Brüsszel most hirtelen rájött, hogy a védelmi ipar felfuttatása pénz, idő és gyártókapacitás kérdése, és ezek közül legkönnyebb a pénzt a bejelenteni. 

A Tanács február 11-én elfogadta a Security Action for Europe (SAFE) első végrehajtási döntéscsomagját, amellyel nyolc tagállam számára megnyílt az út a kedvező, hosszú futamidejű uniós védelmi hitelhez, és február 17-én egy második, újabb nyolc országot érintő csomagot hagyott jóvá formálisan.  

A lengyeleknek kiutalható összeg a nagysága miatt elgondolkodtató. Varsó ugyanis a második hullámban 43,7 milliárd eurós maximális hitelösszeggel szerepel, ami a teljes, 150 milliárdos SAFE-keret közel 29,2 százaléka. A konstrukció a katonai modernizációt rövid távon jelentősen gyorsíthatja, viszont a visszafizetése több évtizedes költségvetési kötöttséget jelenthet. Így jogos a Brussels Signals által felvetett kérdés:  

a SAFE-ből finanszírozott beszerzések képesek-e ipari kapacitássá, exportképességgé és fenntartható üzemeltetési előnnyé alakulni, vagy tartós adósságnyomást jelentenek-e az államháztartásra. 

Maximális SAFE-hitelösszeg (milliárd euró) 

Hullám	Ország	Maximális hitelösszeg	Előfinanszírozás
1. hullám	Belgium	8,34	1,25
	Bulgária	3,26	0,48
	Ciprus	1,18	0,17
	Dánia	0,46	0, 007
	Spanyolország	1	–
	Horvátország	1,7	0,25
	Portugália	5,84	0,87
	Románia	16,68	2,5
2. hullám	Észtország	2,34	0,35
	Görögország	0,78	0,11
	Finnország	1	–
	Olaszország	14,9	–
	Lengyelország	43,73	6,56
	Litvánia	6,37	0,95
	Lettország	3,49	0,52
	Szlovákia	2,31	0,34

A fenti 16 ország együtt mintegy 113 milliárd eurós összegre jogosult, a teljes, 150 milliárdos keret fennmaradó része a későbbi lehet elérhető. 

Miért most lett kulcskérdés a SAFE? 

A SAFE egy a Tanács által tavaly május 27-én elfogadott uniós eszköz, amely legfeljebb 150 milliárd euró összegben kínál „versenyképes árazású”, hosszú lejáratú hiteleket a védelmi képesség fejlesztésére és védelmi ipari kapacitásbővítésre. A forrás mellé olyan feltételrendszer társul, amely a közös beszerzéseket, az interoperabilitást és a beszállítói láncok európai bázisát erősíti. A konstrukció többek között olyan korlátokat tartalmaz, amelyek a harmadik országból származó komponensek arányát 35 százalék alatt igyekeznek tartani, tehát a pénz jelentős részét az európai értékláncok építésére szánják. 

Ugyanakkor a Tanács idén februári közleménye szerint az EU elfogadta a döntést a kanadai részvételi megállapodásának aláírásáról, így Kanada lenne az első, a SAFE-be bevont nem európai partnerország. 

A hitel futamideje legfeljebb 45 év, a tőketörlesztésre 10 éves türelmi idő járhat, és előfinanszírozás is kérhető, jellemzően a keret 15 százalékáig. Az uniós kölcsönfelvétel az EU hitelminősítése miatt több tagállam számára olcsóbb lehet a piaci forrásnál.  

A keret nagy, a tempó gyors, a hozzáférés feltételei pedig iparpolitikai irányt is adnak, hiszen a közös beszerzés és a kapacitásfelfuttatás felértékeli azokat, akik már most fel tudnak mutatni gyártási együttműködést, karbantartási és kiképzési ökoszisztémát. 

Varsó stratégiája érthető, hiszen az országnak a védelmi képességek terén jócskán fejlesztenie kellene. Ennek az ára azonban nem csekély, a piaci kölcsönök viszont jóval magasabbak. A hitel akkor marad védhető, ha a beszerzésekből hazai hozzáadott érték, exportképes kompetencia és hosszú életciklusú felszerelések. Ha ez elmarad, a modernizáció elhúzódhat, és nem lehet minden évben az erre fordítandó összegekkel megterhelni a költségvetést, biztonságpolitikai beruházás címszóval. 

A Reuters friss példát is ad egy lehetséges sikeres ügyletre: Németország érdeklődött a lengyel Piorun rendszer iránt, és ha ez az üzlet létrejön, a SAFE-hitel felvételét könnyebb azzal magyarázni, hogy az a hazai ipart és termelést erősíti. 

Lengyelország védelmi költségvetése az idei évre a Reuters szerint 200 milliárd zloty felé közelít, ami nagyjából a GDP 5 százaléka. A lengyelek a SAFE-források jelentős részét hazai védelmi ipari megrendelésekre költenék, a benyújtott projektjeik között pedig sok az egyedi, gyors beszerzést célzó terv.  

Ugyanakkor az Európai Bizottság tavaly novemberi előrejelzése szerint a lengyel államháztartási hiány 2025-ben 6,8 százalék körül alakulhat, részben a magas adósságszolgálat, részben a védelmi beruházások miatt. Az IMF 2026 eleji országjelentése pedig arra utal, hogy az államadósság növekszik, 2025-ben a GDP közel 59 százalékáig emelkedhetett. Ebben a környezetben egy több mint 40 milliárd eurós, több évtizedre szóló hitel felvétele óhatatlanul politikai vitákat gerjeszt. 

Mindez már jelenleg is megmutatkozik, a hitel felvételének parlamenti ratifikációja, a végrehajtási struktúra és a visszafizetés intézményi „gazdája” körüli viták a program kiszámíthatóságát is befolyásolhatják.  

A viták legsarkalatosabb pontja az, hogy ki viseli a terhet és meddig.

Hiszen az elmúlt két évtized stabil növekedését az export, az EU-transzferek és a külföldi tőke húzta, viszont közben emelkedett az államadósság, a háztartások hitelterhei, a hiány tartósan magasabb lett, ahogy az adósságszolgálat is egyre nagyobb szeletet hasít ki a költségvetésből.  

A hétköznapok szintjén a kedvező makroadatok sokszor kevés vigaszt nyújtanak, hiszen a megélhetési költségek egyre magasabbak, a lakhatási nyomás erős és az emberek adóssága is nő. Ezt a több tízmilliárd eurónyi, évtizedekre rögzített védelmi hitelt politikailag akkor lehet elfogadtatni, ha az ezáltal megszerzett beszerzésekből a hazai ipar gazdagodik, illetve emelkednek az ország exportbevételei. Ha ez elmarad, a következő kormányok viselhetik e kölcsönfelvétel terhét. 

Ha hazánk felé tekintünk, a SAFE által nyújtott összegeket gyorsan le lehet kötni, de mindebből csak akkor profitálhatunk érdemben, ha olyan, a régiós együttműködésbe illeszthető ajánlatot készít, amellyel egyből részt vehetünk a közös beszerzésekben, a lőszer- és alkatrész-beszállítói láncban, a javító-karbantartó központ létrehozásában, a kiképzési szolgáltatásokban, valamint a drón- és ellendróntér létrehozásában. 

Kapcsolódó: