A mesterséges intelligencia fejlesztéséért folytatott fegyverkezési verseny új szakaszába lépett, és a világ vezető hatalmai a rendelkezésre álló erőforrásokat maximálisan kiaknázva küzdenek a technológiai hegemóniáért. 

A gépek inváziója 

Az elmúlt időszakban a webalapú szolgáltatások üzemeltetői világszerte szokatlan adatokkal szembesültek, a kibertérben megfigyelt aktivitás nagysága pedig példa nélküli az internet modern kori történetében. A támadás a kis forgalmú magánblogoktól kezdve a kereskedelmi webáruházakon át egészen az Amerikai Egyesült Államok kormányzati portáljáig terjedt. A technikai elemzések szerint ezek a látogatások szoftverrobotoktól érkeztek, mivel az oldalon töltött átlagos idő nulla másodperc, ráadásul kattintások vagy görgetés nélkül. Vagyis a cél a weblapok mögötti forráskód, a szövegek és a vizuális elemek azonnali letöltése volt.

A folyamat méretét jól szemlélteti, hogy az elmúlt kilencven napban az amerikai kormányzati oldalak teljes látogatottságának mintegy 14,3 százaléka Lancsouból, 6,4 százaléka pedig Szingapúrból származott.  

Ezek a mutatók bizonyítják a fent részletezett folyamatot, kizárva a véletlenszerűséget. A szakértői konszenzus szerint ebben az ipari léptékű adatgyűjtési műveletben a korábban megfigyelt, kevesebb weboldalra kiterjedő és emberi irányítású információkeresés helyét átvette egy teljesen gépesített, elképesztő hatékonyságú „letarolás”, amely a globális hálózat minden nyilvánosan elérhető szegletét érinti. 

Valóság az anomália mögött 

A folyamat során Kína vélhetően egy új, a mesterségesintelligencia-modellek tanítására szolgáló infrastruktúrát kapcsolt be, amely válogatás nélkül begyűjti az interneten elérhető összes szöveges és képi adatvagyont. Lancsou hagyományosan egy nehézipari központ, viszonylag távol a pekingi vagy sencseni technológiai csomópontoktól, ez a földrajzi elhelyezkedés pedig arra enged következtetni, hogy gigantikus méretű, rendkívül energiaigényes szerverparkok és adatközpontok kezdték meg a működésüket, kihasználva a helyi ipari infrastruktúrát és az olcsóbb áramellátást. Szingapúr bevonása a folyamatba a forgalom elosztását és részleges álcázását szolgálja, biztosítva a művelet globális kiterjeszthetőségét és folyamatosságát. 

A nagy nyelvi modellek korában a fejlődés legfőbb gátja az elérhető minőségi adatok mennyisége, amelyekkel ezeket fejleszteni tudják. A verseny jelenlegi szakaszában a fejlesztők eljutottak arra a pontra, ahol az internet teljes archiválása az egyetlen járható út a dominancia megszerzése felé, mivel a gépi tanulás algoritmusai hatalmas adathalmazokat igényelnek a pontosabb és komplexebb összefüggések felismeréséhez. A mostani offenzíva azt mutatja, hogy a távol-keleti fejlesztő központok a célzott adatgyűjtésről a teljes adatállomány felhalmozására tértek át, mivel szerintük a jövőbeli technológiai áttörések kulcsa a korlátlan információmennyiség birtoklása. 

Az online tartalmak lefokozása 

Ez a lépés az online tartalmakat stratégiai nyersanyaggá, a weboldalakat pedig puszta adatbányává fokozta le, ami azért is probléma, mert ez leköti a globális sávszélesség és a szerverkapacitások jelentős részét. Mivel az adatok váltak a 21. század egyik legfontosabb nyersanyagává, amelyért a nagyhatalmak az erőforrásokat nem kímélve versenyeznek, a világháló eredeti funkciója, az emberi kommunikáció és a tudásmegosztás fokozatosan háttérbe szorul az ipari méretű, gépek közötti interakciók árnyékában. 

A folyamat komoly gazdasági egyenlőtlenséget teremt, hiszen amikor egy nyugati vállalkozás fenntart egy platformot, teljes egészében fizeti a mögöttes szerverek bérleti díját, az adatforgalmat és az áramköltséget, viszont az adatrabló robotok támadásai jelentősen megnövelik ezeket a költségeket. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy a nyugati világ intézményei és magánszereplői finanszírozzák azt az infrastruktúrát, amelyről a rivális nagyhatalmak fejlesztői ingyen szivattyúzzák le a tudást. 

Adatfölény 

Mindez a digitális szuverenitásért folytatott globális küzdelem új fejezete. Kína lépése azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében az adatfölény megszerzése prioritást élvez olyannyira, hogy még a nemzetközi digitális normák sem számítanak. Míg sok ország abban a hitben élt, hogy a fizikai határaik megvédése elegendő, a határok nélküli kibertér felülírja ezt a meggyőződést. 

Az, hogy az amerikai kormányzati rendszerek forgalmának több mint egyötöde ma már kínai eredetű adatbányász-aktivitás, rámutat arra, hogy a nyugati digitális infrastruktúra mennyire védtelen egy kívülről érkező adathalászattal szemben. Ahogyan a huszadik században az energiahordozók feletti ellenőrzés határozta meg a világpolitikát, ma inkább a digitális tartalmak feletti rendelkezés jelenti a technológiai fölényt.  

Aki a legjobb és legkiterjedtebb mesterséges intelligenciát építi fel, az példátlan termelékenységi ugrást érhet el a gazdaság minden ágazatában az egészségügytől a hadászatig. Az események előrevetítik, hogy a jövő technológiai háborúit a nyers adatok birtoklásáért fogják megvívni, a frontvonalak pedig a weboldalak szerverén húzódnak majd. 

Fotó: Dreamstime 

Kapcsolódó: