Az MI-verseny fordulópontja, hogy 2024-ben a kínai nagy nyelvi modellek részesedése még minimális volt, 2025-re ez közel 30 százalék lett. Sőt, nemcsak felzárkóztak az amerikai élmezőnyhöz, de árban is nyomást helyeztek a piacra. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a PeakX vezetőjével beszélgetett arról, mit jelent…
30 százalék, de főként hazai pályán
A növekedés mögött elsősorban a kínai és ázsiai belső piac robbanása áll, ugyanis a Kínában élők korábban kevésbé használták az MI-eszközöket, 2025-re viszont tömegesen. Ha ehhez hozzávesszük Ázsia demográfiai súlyát, a 30 százalék már kevésbé meglepő.
A geopolitika pedig tovább erősíti ezt a folyamatot, mivel az amerikai piacon nem használhatók kínai modellek, az ázsiai országban pedig nem érhetők el az amerikai megoldások. A két blokk lényegében saját ökoszisztémát épít, ami mesterségesen is gyorsítja a belső terjedést. A számok mögött azonban valós felhasználók és valós adaptáció áll.
Európa: szabályozásban erős, de nagy a technológiai függősége
A beszélgetés egyik kulcsállítása, hogy Európa gazdasági és technológiai ütközőzónává vált. Noha az EU szigorú szabályozási környezetet teremtett a GDPR-ral és az AI Acttel, az infrastruktúra döntően nem európai kézben van. A felhőpiac túlnyomó része amerikai hyperscalerekre épül, ami adatszuverenitási kérdéseket vet fel, különösen a Cloud Act fényében.
Az ellentmondás nyilvánvaló: az EU szigorú normákat állít, de közben a technológiai motorok az Egyesült Államokban és Kínában működnek. A vállalatok ezért rákényszerülnek arra, hogy külső technológiára építsenek.
Le lehet kapcsolni a villanyt?
A függés persze nem annyira drámai, sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy egy új modell nem lesz elérhetővé az EU-ban, vagy az árak emelkednek jelentősen. A felhasználók már most is tapasztalják, hogy egyes MI-funkciók késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg Európába. Ez a kitettség viszont üzleti szempontból komoly kockázat, különösen akkor, ha egy vállalat a kritikus folyamatait egyetlen külső szolgáltatóra építi.
A kiút a nyílt forráskód és a saját infrastruktúra
Az egyik lehetséges megoldás a nyílt forráskódú modellek alkalmazása, hiszen mind amerikai, mind kínai oldalon léteznek olyan modellek, amelyek saját európai infrastruktúrán futtathatók. Ez kontrollkérdés, nem ideológiai: ha a vállalat saját szerveren, saját adatkezelési keretek között működteti a modellt, csökkenti a geopolitikai és szolgáltatói függését, ez azonban technológiai és pénzügyi felkészültséget igényel, nem pusztán egy gyors implementációt.
Mit tudnak a kínai modellek?
A PeakX saját mérési rendszere a magyar Nemzeti Kompetenciamérésben szereplő feladatokkal tesztelte a modelleket, nem pedig laboratóriumi benchmarkokkal. Az eredmények alapján a kínai modellek teljesítménye csak néhány százalékkal maradt el a csúcskategóriás amerikaiak mögött, ugyanakkor akár 80–90 százalékkal olcsóbbak. A különbségek ráadásul finomhangolással tovább csökkenthetők, ami azt jelenti, hogy a minőségi különbség gyorsan eltűnhet.
Árháború és geopolitikai játszma
A kínai térnyerés a technológiai versenyen kívül geopolitikai küzdelem is, hiszen szankciók, exportkorlátozások és piacszabályozási döntések alakítják az eseményeket. Ugyanakkor a verseny árleszorító hatása a vállalatok számára kedvező lehet, ha tudatosan választanak technológiát. A kérdés már nem az, hogy melyik modell a legjobb, inkább az, hogy melyik illeszkedik leginkább az adott felhasználási célhoz és kockázati profilhoz.
Európa szerepe és az integrátorok felelőssége
Európa jelenleg inkább szabályozási, nem pedig technológiai vezető szerepet tölt be, a valódi innováció főként amerikai és kínai háttérrel zajlik. Ugyanakkor ez teret ad azoknak az MI-integrátor cégeknek, amelyek képesek több technológiai irányt kezelni és stratégiai szinten gondolkodni, hiszen a jövő a tudatos technológiai portfólióról szól, nem egyetlen modellről.
MI-stratégia nélkül nincs fenntartható előny
A beszélgetés tanulsága, hogy MI-stratégia nélkül a vállalatok ugyanabba a csapdába esnek, mint korábban a digitalizáció során: különálló rendszerek, párhuzamos megoldások, integrációs problémák. Rövid távon jelentős eredmények érhetők el, hosszú távon azonban jöhet a káosz és a többletköltségek.
A kínai MI-boom tehát olcsóbb alternatíva, de figyelmeztetés is. A valódi versenyelőnyt az adja, hogy egy cég átgondolt stratégiával, biztonsági és szuverenitási szempontokat is figyelembe véve teszi-e azt.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken elérhető.

