Az olyan vállalatok piaci dominanciája, mint a Visa és a Mastercard, fegyverként használható fel a transzatlanti kapcsolatokban, ezért Európának „sürgősen” csökkentenie kell a függőségét ezektől – jelentette ki az Európai Pénzforgalmi Kezdeményezés (EPI) vezérigazgatója, Martina Weimert. „Vannak jó nemzeti szintű fizetési kártyarendszereink, de ha határközi tranzakciókról van szó, nincs alternatíva. Ha a függetlenség mindannyink számára fontos, akkor sürgősen cselekednünk kell” – figyelmeztetett. 

Van-e kiút a szorításból? 

Az Európai Központi Bank jelentése alapján 2022-ben  

a két amerikai cég az euróövezetben lebonyolított kártyás tranzakciók csaknem kétharmadában volt érintett,  

13 tagállamnak pedig nem volt nemzeti alternatívája. Weimert szerint az európai bankok és kereskedők többsége korábban is tudatában volt annak, hogy ki kellene építeni egy határokon átnyúló európai fizetési hálózatot, viszont a téma csak most, a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette került újra napirendre.  

Az EPI, amely 16 európai bankot és pénzügyi szolgáltatót tömörít, 2024-ben elindította a Werót amit az Apple Pay európai alternatívájának szántak. A digitális fizetési rendszert jelenleg 48,5 millióan használják Belgiumban, Franciaországban és Németországban, az online és a bolti fizetésekre pedig 2027-től tervezik kiterjeszteni a tevékenységét. Ugyanakkor az EKB szerint ezek a magánszektorbeli kezdeményezések, mint az EPI, „megmutatták a fokozatos terjeszkedés nehézségeit”, illetve azt, hogy „a résztvevők nehezen tudnak megegyezni a szabványokban”. 

Az EKB a digitális euró bevezetését támogatja, amelynek célja az euróövezeten belüli digitális tranzakciók beindítása, ezzel erősítve a blokk monetáris szuverenitását. Az Európai Parlament még az idén szavaz a jelen állás szerint igen megosztó kezdeményezés jövőjéről, amelynek értelmében az euróövezet kereskedőinek az EKB által 2029-ben tervezett tokenek kibocsátásáig el kell fogadniuk a digitális eurót az üzletekben és az internetes vásárlások során. Sokan azonban, főleg politikusok és banki tisztviselők ez ellen érvelnek, mivel attól tartanak, hogy annak bevezetése megakadályozná a magánprojektek életre hívását.   

Ha ez megvalósul, az a Visa és a Mastercard európai alternatívája lehet, azonban Weimert arra is figyelmeztet, hogy ha a geopolitikai feszültségek fokozódnak, a digitális euró már nem jelent valódi alternatívát. 

Az európai tisztviselők aggodalma a készpénzhasználat csökkenésével párhuzamosan növekszik, hiszen az amerikai kártyás fizetési rendszerek monopóliumát Washington fegyverként vetheti be egy jelentősebb konfliktus során. Ráadásul nem ez az első olyan technológiai fojtópont, ami a mindennapi alapvető állami működést befolyásolhatja, Európa ugyanis „az internetet is elveszítette”. Ez nemcsak azért probléma mert az adatok túlnyomó része amerikai szervereken tárolódik, hanem azért is, mert így az európai kiberbiztonság szintén a kontinensen kívüli magánvállalatokon múlik – mutatott rá a belga kiberbiztonsági központ igazgatója. 

Ez a mély integráció olyan függőségeket teremtett, amelyekkel vissza lehet élni. A kölcsönös függőség, amit egykor a kölcsönös korlátozás alapjának tekintettek, a hatalom és az ellenőrzés forrásává vált”  

– hangsúlyozta Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. 

Európa kitettsége a Visa és a Mastercard –rendszereinek, további költséget jelent a kereskedők és a bankok számára. Egy gazdasági konfliktus vagy egy kibertámadás esetén ugyanis veszélybe kerülhet Európa hozzáférése a kulcsfontosságú fizetési csatornákhoz. Hiszen a fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó adatok jelentős része jelenleg külföldi infrastruktúrán fut, ami stratégiai szempontból legalább akkora probléma, mint az energiakitettség volt egy évtizede. 

Hazai törekvések 

Magyarországon az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) egy olyan nemzeti infrastruktúra, amelyre építkezve a Qvik számlaalapú megoldás a bolti fizetések felé is megnyitja az utat. A dán MobilePay vagy a lengyel BLIK példája mutatja, hogy fejlett, piaci alapon működő gazdaságokban is fenntartható és tömegesen használható a nemzeti fizetési rendszer, ha az egyszerű, olcsó és mindenütt elfogadott.  

A digitális euró és a programozható pénz megjelenése pedig számos előnyt hozhat:  

technológiailag lehetővé teszi a célzott transzfereket, a lejáró pénzt, a negatív kamatot és a teljes nyomon követhetőséget.  

Ezek mindegyike növeli az adat- és pénzügyi szuverenitást, aminek az eredményei a hatékonyabb válságkezelési lehetőségek, a célzott támogatások erősítése, valamint az illegális tranzakciók visszaszorítása. Ugyanakkor erős szabályozási garanciákra van szükség az adatvédelmi és jogi kockázatok elkerülése érdekében. Magyarország nem tagja az euróövezetnek, így a digitális eurót meghatározó szabályozásokba nincs beleszólásunk, ugyanakkor a hatásaival együtt kell élnünk. Ha az eurós fizetés sokkal kényelmesebb lesz, a forint szerepe a belföldi forgalomban tovább csökkenhet.  

Magyarország érdekét leginkább egy mindkét irányba nyitott modell szolgálná: egy olyan digitális forint, amely technikailag kompatibilis a digitális euróval, ugyanakkor ezzel együtt a hazai fizetési infrastruktúrát – AFR, Qvik – is folyamatosan fejleszteni kell. Külön előny, ha a bankrendszer képes mind a nyugati, mind a keleti (pl. a kínai) fizetési és elszámolási rendszerekhez csatlakozni, csökkentve az egyoldalú függőséget.  

Azért is fontos felkészülni a digitális euró érkezésére, mert ezzel Magyarország a saját mozgásterét is bővíti a széttöredező világgazdaságban. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Oláh Tibor