A jelenlegi globális piaci hangulatot egyfajta technológiai messianizmus jellemzi, hiszen a tízéves amerikai államkötvények hozamának több hónapos mélypontra esését a legutóbbi inflációs és munkaerőpiaci adatok egyáltalán nem indokolják. Vagyis elmondható, hogy a piac egy olyan dolgot áraz, ami még meg sem érkezett, 

tehát erőteljesen spekulál. 

Mesterséges álmok 

A folyamat alapfeltevése az, hogy a technológia árcsökkentő hatása alacsonyabb kamatokat hoz, ez a hit pedig olyan erős, hogy a befektetők már most tényként kezelik a kamatok esését, mivel pénzpiaci mutatók alapján azzal számolnak, hogy a jövő évi amerikai kamatszint 3 százalék alá csökken, a jegybank pedig a közeljövőben várhatóan még három alkalommal leviszi az alapkamatot. 

Az optimizmus ragadós, és a pénzügyi rendszer globális természetéből adódóan mindez Európára is kihat, ahol az elemzők immár 35 százalékos esélyt látnak az EKB kamatcsökkentésére decemberig a korábbi 20 százalékkal szemben. 

Ezt a narratívaváltást erősíti az amerikai jegybankelnökjelölt, Kevin Warsh is, aki a jelenlegi technológiai ugrást a modern gazdaság egyik legjelentősebb termelékenységnövelőjének tartja. Meglátása szerint ez a fejlődés az internet egykori térhódításához hasonlóan képes lesz az inflációs rátát egy kezelhető (2-3 százalékos) szintre csökkenteni. Ezt tovább fűtötte február elején a technológiai részvények korrekciója és a gyors egymásutánban érkező innovációk.

A probléma csak az, hogy a piac már a győztesre fogad, pedig még csak most húzzák meg a startvonalat. 

Makrogazdasági valóság 

Noha a Wall Street a termelékenységi csodát ünnepli, a reálgazdasági mutatók teljesen mást mutatnak, ugyanis a globális gazdaságban várt MI-vezérelt termelékenységi ugrás a makrogazdasági adatok alapján egyelőre elmarad. 

Az Egyesült Államok gazdasága tavaly az előző évhez képest 2,2 százalékkal növekedett, miközben a foglalkoztatás bővülése mindössze 0,1 százalékos volt, havi átlagban tizenötezer új munkahellyel. Ebből könnyű lenne arra következtetni, hogy kevesebb emberi munkával állítanak elő több értéket, csakhogy 

ez a látszólagos hatékonyság megtévesztő. 

Az amerikai gazdasági növekedés 2025 első fél évében tapasztalt bővülésének megközelítőleg 90 százalékát a mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúrába, elsősorban az adatközpontokba áramló tőkeberuházások adták. Amikor pedig ezeket a közvetlen infrastrukturális kiadásokat levonjuk a mutatókból, a gazdaság alapvető termelékenységének a növekedése megközelíti a nullát. 

A történelmi kontextus még kiábrándítóbb a techoptimisták számára. 

A tavalyi évre becsült 1,9 százalékos termelékenységi bővülés elmaradt, alulmúlva az ezredforduló környéki internetes forradalom idején mért értékeket. Nem véletlen, hogy az amerikai monetáris politikai döntéshozók sokkal óvatosabbak a befektetőknél. A jegybank egyelőre kivár, mivel a termelékenység hatásairól még nincsenek meg a meggyőző bizonyítékok.

A globális likviditásszivattyú 

Mindebből az következik, hogy a világgazdaság egy rendkívül tőkeigényes eszközkiépítési fázisban van, és a technológia széles körű gazdasági, vállalati integrációja jóval több időt vesz igénybe. 

A folyamat hátterében az áll, hogy az új, általános célú technológiák adaptációja rendszerint olyan elhúzódó folyamat, amely megköveteli a teljes munkaerőpiaci és vállalati logisztikai láncok átszervezését. 

Vagyis ha egy új szoftvert telepítünk, az percek alatt kész van, de ha egy teljes nagyvállalati rendszert kell az MI köré újraépíteni, az évekbe telik. 

A kétezres évek eleji technológiai lufi, ahol egy hasonló forradalmi technológia a hatalmas beruházási kereslet miatt a reálkamatok emelkedéséhez vezetett, kiváló párhuzam a jelenlegi helyzetre. Ha az egész világ egyszerre akar adatközpontokat építeni, chipeket vásárolni és hálózatot fejleszteni, az versenyt generál a tőkéért. 

A globális tőkepiacokon a beruházási fellendülés pedig magasabb finanszírozási költségeket és átmeneti túlfűtöttséget okozhat. Az erőforrás-hiányos gazdaságokban, mint hazánkban, ez a termelékenységi növekedés ellenére az infláció gyors visszatérését eredményezheti. Ráadásul, mivel a jelenlegi amerikai infláció még mindig a jegybanki cél felett mozog, az ottani monetáris politikai dilemmák közvetlen és erős hatással lesznek az európai kamatkörnyezetre.

Flúgos futam 

Az MI-beruházások hatalmas mértékben szívják el a globális likviditást a hagyományos iparágak és az európai piacok elől, és mivel ezek a befektetések folyamatosan bővülnek, a jövőben ez a vonóerő csak tovább nő. 

Ugyanakkor ez a lassabb integráció egy kegyelmi időszakot is teremt. 

Mivel a tényleges termelékenységi robbanás a vezető piacokon is várat magára, a többi ország ellátási láncainak és a kkv-szektorainak megmaradt a mozgástere a fokozatos digitális felzárkózásra. A mesterséges intelligencia egyelőre nem sodorja nemzetközi versenyhátrányba a magyar gyárakat és szolgáltatókat, a 

kérdés már csak az, hogy miként használják fel az egyes országok ezt a számukra rendelkezésre álló időt. 

Fotó: Dreamstime 

Kapcsolódó: