Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a The Wall Street Journalnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az uniós kormányoknak a Coalition of Willing (hajlandók koalíciója) mintájára főként az ebben részt vevő államokra kellene támaszkodniuk a megrekedt gazdasági reformok továbbvitele érdekében. Emlékeztetőül: a hajlandók koalíciója tagjai eredetileg a következő országok voltak: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Finnország, Dánia, Csehország és Románia. 

A Politico is idézi az interjút, amelyben Christine Lagarde hangsúlyozza: egy ilyen feltételezett blokknak egyáltalán nem lenne szüksége mind a 27 tagország jóváhagyására a továbblépéshez. Erre konkrét, ma is működő példaként a jelenleg 21 tagot számláló euróövezetet hozta fel, amely véleménye szerint  

egyértelmű bizonyíték arra, hogy a mélyebb integráció a teljes tagállami egyetértés hiányában is működőképes. 

Új lendület a tőkepiacoknak 

Ne felejtsük el, hogy a jegybankvezér kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor az uniós vezetők az EU régóta stagnáló tőkepiaci uniójának befejezéséről vitáznak. Nem véletlen, hogy ezt a projektet ma már megtakarítási és befektetési uniónak nevezik, és a célja, hogy jobban összehangolja a különböző pénzügyi piacokat, valamint hatékonyabban mozgósítsa a privát megtakarításokat az európai gazdaság számára. 

A kétsebességes modell 

A lassú előrehaladás miatti egyre növekvő frusztráció arra késztetett több nagy uniós tagállamot, köztük Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Spanyolországot, hogy támogassák ezt a kétsebességes elgondolást. Ez a modell ugyanis lehetővé tenné a kisebb országcsoportok számára a sokkal gyorsabb ütemű integrációt. Ezt az irányvonalat erősíti, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelezte:  

az EU fontolóra veheti a megerősített együttműködés intézményét, amennyiben egyes területeken nem érhetők el egyhangú döntések. 

Három fókuszterület 

A türelmetlenség fokozódását jelzi, hogy Lagarde a hónap elején egy ötpontos, sürgősen bevezetendő intézkedéseket tartalmazó listát küldött az EU vezetőinek, amelyet a cselekvés ideje tárgymegjelöléssel látott el. A dokumentum konkrét lépéseket vázol fel a tőkepiaci integráció, a vállalati jogharmonizáció és a kutatási koordináció területén. Az EKB elnökének a mandátuma 2027 októberéig tart, és bár korábban felmerültek spekulációk az esetleges korábbi távozásáról, jelenleg határozottan az alábbi konkrét reformok megvalósítására fókuszál: 

– A tőkepiaci integráció keretében a legfőbb feladat a felhalmozott európai lakossági megtakarítások hatékonyabb mozgósítása és a határokon átnyúló befektetéseket gátló szabályozási akadályok lebontása. 

– A vállalati jogharmonizáció olyan gyakorlati lépéseket foglal magában, mint az eltérő tagállami csődjogi és társasági szabályok közelítése, ami jelentősen leegyszerűsítené az európai cégek határokon átnyúló működését és fúzióit. 

– A kutatási koordináció a jelenleg széttöredezett nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások és innovációs források összevonását célozza, hogy az EU felvehesse a versenyt az Egyesült Államok és Kína technológiai dominanciájával. Ezek a sürgetett intézkedések jelentik az alapját az említett megtakarítási és befektetési uniónak, amelyet – ahogy utaltunk is rá –  

az EKB elnöke szerint a további halogatás helyett a huszonhetek teljes egyetértése nélkül, a hajlandó tagállamok szűkebb csoportjával is el kellene indítani. 

Christine Lagarde az interjúban egyértelművé tette a reformok tétjét, úgy fogalmazott, hogy az általa javasolt intézkedéseknek akár csak a részleges végrehajtása is jelentős mértékben javítaná Európa növekedési potenciálját. 

Kiemelt kép: Pixabay

Kapcsolódó: