Szerző: Devecsai János

Miután bevezette a négynapos munkahetet, a You Consultancy népszerűsége az egekbe emelkedett, hiszen amint kiderült, hogy a brit tanácsadó cégnél a hétvégék háromnaposak, már nem kellett törjék magukat a toborzásnál. A vállalat vezetője, Jonna Mundy szerint azonban nem ez az egyetlen előnye a váltásnak. Az új rendszert 2023-ban élesítették, és a menedzsment szerint azóta a beosztottak jobban odafigyelnek a munkájukra, így négy nap alatt több feladatot teljesítenek, mint korábban öt alatt.  

Mundy lelkesedését azonban a rövidített munkahét kapcsán nem minden szervezet osztja. Az elmúlt évek kísérletei rávilágítottak arra, hogy a munkaidő visszavágása akár komoly gondokat is okozhat. Utah államban például a kormányzati szektorban megnőtt a lakossági panaszok száma a pénteki zárvatartás miatt, ezért kénytelenek voltak visszatérni a normál munkarendre. Egy brit könyvelőcég, a Cooper Parry, amely három évig kísérletezett a munkaórák csökkentésével, arra jutott, hogy a rendszer nem volt igazságos, ezért márciustól újragondolják a korábbi modellt. 

Magyar tapasztalatok 

Annak idején a legnagyobb hazai kísérlet is megfeneklett: Magyarországon a folyamat úttörője a Magyar Telekom volt, amely 2022-ben kezdett pilot projektbe. Az első tapasztalatok rendkívül biztatóak voltak, hiszen a dolgozói elégedettség 94 százalékra emelkedett, és a munkatársak 92 százaléka érezte úgy, hogy elegendő ideje jut a magánéletére. Ennek ellenére a cég 2024 elején lezárta a projektet, mivel úgy ítélték meg, hogy a modell egy ekkora nagyvállalatnál nem alkalmazható egységesen minden munkatársra. A PwC Magyarország kedvét azonban ez se vette el: 2024 nyarán a könyvvizsgálaton bevezették a négynapos munkarendet – igaz, csak próbaképpen, három hónap erejéig. 

Régi elképzelés, új lendület 

Bár a négynapos munkahét radikális újításnak tűnhet, érdemes felidézni, hogy a munkaidő történelmi távlatban eddig is jelentősen csökkent.

Az 1870-es években egy brit munkás még kétszer annyit dolgozott, mint ma, Magyarországon pedig csak fokozatosan, 1981–82-ben vezették be az ötnapos munkahetet a korábbi hatnapos helyett. 

A következő lépés, vagyis a négynapos munkahét gondolata pedig évtizedek óta a munkaszervezésről szóló viták része. Amerikában már az 1970-es évek elején megjelentek az első fecskék, a Time például a Samsonite egyik tennesseei üzeme kapcsán is beszámolt az átállásról. De mivel akkor 40 munkaórát sűrítettek be négy napba, az emberek hiába maradhattak otthon pénteken, a hét végére kiégtek. Juliet Schor szociológus a 90-es években arról írt, hogy érdemes lenne újra nekifutni a munkarend átalakításának, de végül a Covid kellett ahhoz, hogy a cégek nyitottabbá váljanak az efféle ötletekre. A járvány óta viszont egymást érik a témában indult kísérletek.  

Az egyértelmű, hogy a dolgozókat nem kell győzködni a négynapos munkarend előnyeiről, a témában készült felmérésekből rendre kiderül, hogy egyöntetűen örülnének a váltásnak. A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány még tavaly készített a témában egy kutatást, amelyből kiderült, hogy itthon az emberek közel kétharmada támogatná a négynapos munkahét bevezetését.  

Az egészségügyben és a vendéglátásban nehéz váltani 

A kérdés az, hogy miként lehet úgy csökkenteni a munkaidőt, hogy annak a forgalmi adatok vagy a teljesítménymutatók ne lássák kárát.  A Nature magazin tavaly számolt be arról a hat országra kiterjedő kutatásról, amelyben ausztrál, új-zélandi, amerikai, kanadai, ír és brit cégek is részt vettek. A 141 szervezetet és közel 2900 munkavállalót érintő kísérletből kiderült, hogy az új munkarend ott hatékony, ahol nemcsak „kivesz mindenki egy szabit” pénteken, hanem a vállalatok szervezeti szinten is hozzányúlnak a működéshez. A társaságok a pilot előtt átmentek egy nyolchetes felkészülési szakaszon, amelynek célja a hatékonyság javítása és az együttműködés újraszervezése volt, így már kisebb óraszámcsökkentés mellett is mérhetők voltak a kedvező hatások. 

Jellemző, hogy a vállalatok túlnyomó része a teszt lezárása után sem tért vissza a régi modellhez, mintegy 90 százalékuk megtartotta az új munkarendet. 

A kísérlet hátránya, hogy többnyire önként jelentkező, jellemzően kisebb és az angolszász országokból származó szervezetek szerepeltek benne, ezért az eredményeket nem lehet automatikusan minden ágazatra és országra rávetíteni. 

Különösen ott nehéz elengedni heti egy napot, ahol eleve munkaerőhiány van, és jelenleg is nehéz biztosítani a folyamatos szolgáltatást. A BBC februári riportjában egy szociális ellátókat tömörítő szakmai szervezet, a Berkshire Care Association vezetője, Fidelma Tinneny arra hívja fel a figyelmet, hogy az ápolási otthonokban már most is komoly gondot okoz, hogy az orvosok és a pszichiáterek egy része csak heti három-négy napban érhető el. Így pedig sürgős helyzetekben előfordul, hogy nehezebb gyorsan elérni azt a szakembert, aki például módosíthatná a gyógyszerezést, és ez növelheti annak a kockázatát, hogy valaki kórházba kerül, ahelyett, hogy időben kezelték volna. 

A kiskereskedelemben és a vendéglátásban is körülményes visszavenni a dolgos órák számából, hiszen a munka nagy része a nyitvatartáshoz, a csúcsidőhöz és a fizikai jelenléthez kötött. Vagyis akárhogy is alakítják át a működésüket, a bolt vagy az étterem nyitvatartási idejét akkor is le kell fedni.  

Viszont a négynapos munkarend egyre több helyen jelenik meg, Izlandon például a munkavállalók közel 90 százaléka rövidebb munkaidőben dolgozik. Németországban két éve 45 szervezet indított el egy hat hónapos pilotot a munkaidő-mérséklés kipróbálására, és egy idei jelentés szerint ezeknek a 70 százaléka továbbra is fenntartott valamilyen csökkentett munkaidős modellt. Az Egyesült Királyságban már több mint 250 vállalat állt át a négynapos munkahétre, és a tapasztalatok alapján azok a cégek, amelyek visszanyesik a munkanapokat, több mint 90 százalékban elégedettek a váltással – legalábbis erről számolt be egy brit nonprofit szervezet, a 4 Day Week Foundation, amely a munkarend átszabását sürgeti. A jelek szerint gyors váltás helyett a rövidített munkahetek lassú terjedésére lehet számítani.  

Persze néhány ágazatban a mesterséges intelligencia is segítheti az átállást. Az MI-asszisztensek a különböző kutatások szerint az ügyfélszolgálati munkában 15, a szoftverfejlesztésben 26 százalékos produktivitásnövekedést eredményeztek, az írásbeli feladatokat pedig akár 40 százalékkal is felgyorsíthatják a minőség romlása nélkül. Vagyis a technológia lehetővé teheti, hogy a cégek ugyanazt az eredményt kevesebb munkaidő alatt érjék el. Fontos azonban látni, hogy ehhez a szervezetek részéről a folyamatok újratervezése szükséges, hogy a felszabadult időben a dolgozók ne újabb felesleges feladatokkal foglalkozzanak. 

Kép forrása: Dreamstime 

Kapcsolódó: