Vannak vírusok, amelyek milliókat fertőznek meg, mégis viszonylag kevés áldozatot szednek, és vannak olyanok is, amelyek ritkán csapnak le, de ha igen, az esetek jelentős részében végzetesek. Egy friss rangsor a halálozási arány alapján állította sorba a tíz legveszélyesebbet.
A Visual Capitalist összesítője a világ tíz leghalálosabb vírusát rangsorolja az úgynevezett esethalálozás, vagyis annak százalékos arányában, hogy a fertőzöttek közül hányan halnak meg.
A lista élén a veszettség áll, amely a tünetek megjelenése után közel 100 százalékos halálozási aránnyal jár. Évente mintegy 59 ezer ember hal meg miatta, elsősorban Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A vírus fertőzött állatok – főként kutyák – nyálával terjed. Bár oltással megelőzhető, a megfelelő, időben alkalmazott kezeléshez való korlátozott hozzáférés miatt továbbra is tízezrek életét követeli évente.
A második helyen a herpesz B- és a Lujo-vírus szerepel, egyaránt 80 százalékos halálozási aránnyal. Ugyanakkor ezeknél a teljes ismert esetszám rendkívül alacsony: az előbbi esetén 21, a Lujónál mindössze 4 halálesetet regisztráltak. A magas arány tehát rendkívül kis esetszámhoz kapcsolódik. A Nipah- eddig mintegy 600 halálesetet okozott, míg a Hendra-vírus 57 százalékos arány mellett 4 ismert esetért felel. Mindkét kórokozó állatról terjed át emberre.
Az 50 százalék körüli halálozási arányú vírusok között szerepel az Ebola, a Marburg és a H5N1-madárinfluenza. Az Ebola több mint 15 ezer halálesetet okozott, ebből több mint 11 ezret a 2014–2016-os nyugat-afrikai járvány során, amely globális figyelmet irányított a járványügyi felkészültség hiányosságaira. A Marburg-vírus több mint 470 halálesetért felel, míg a H5N1-madárinfluenza 477 ismert esetet okozott; bár az emberi fertőzések ritkák, az igazolt esetek körében körülbelül 50 százalékos a halálozási arány.
A vérzéses lázat okozó vírusok – az Ebola, a Marburg, valamint a krími–kongói vérzéses láz (CCHF) – súlyos belső vérzést és szervi elégtelenséget idézhetnek elő. A CCHF halálozási aránya 10–40 százalék között mozog, évente 1000–2000 halálesetet okoz, és földrajzilag jóval kiterjedtebb területen, Eurázsiában és Afrikában fordul elő. Elsősorban kullancsok és haszonállatok által terjed. A listán szerepel a MERS-CoV is, amely 36 százalékos halálozási aránnyal 959 halálesetet okozott. A vírust először 2012-ben azonosították Szaúd-Arábiában, és tevék terjesztik.
A rangsor egyik legfontosabb tanulsága, hogy a leghalálosabb kórokozók többsége állati eredetű. Gyümölcsevő denevérekhez kötik a Nipah- és a Marburg-vírust, rágcsálókhoz a Lujót, tevékhez a MERS-CoV-ot, míg a H5N1 fertőzött madarakról terjed át emberre. A „spillover” jelenség – amikor egy kórokozó állatról emberre támad – a globális egészségbiztonság egyik központi kockázati tényezője.
A lista egy másik fontos tényre is rámutat: a fertőzések száma és a halálozási arány nem feltétlenül egyenesen egyenesen arányos egymással. Vannak vírusok, amelyek milliókat fertőznek meg, de viszonylag alacsony halálozási arány mellett, míg mások ritkán jutnak át emberre, ám a fertőzöttek jelentős részével végeznek. A közegészségügyi kihívás mindkét esetben eltérő: az egyiknél a tömeges terjedés, a másiknál a magas halálozási arány jelent fenyegetést.
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
