Az MI ma már a digitálistermék-fejlesztés alapja. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával és dizájnvezetőjével beszélgetett arról, miért lett a design system mára alapvetés, és hogyan gyorsítja fel mindezt a generatív MI. A design system ma már infrastruktúra, az MI-vel együtt pedig olyan tempót és munkamódszert hoz, ami átírja a fejlesztés ritmusát.
A design system elsőre száraz fogalomnak tűnhet, valójában a csapat egyik legfontosabb eszköze. Példaként gondoljunk az emodzsikra: nem rajzoljuk újra őket minden alkalommal, hanem egy egységes készletből „levesszük a polcról” azokat, amikre szükség van. A design system ugyanezt adja egy app vagy egy weboldal esetén. Egy közös vizuális és működési keretrendszert, amiben nem kell újra meg újra ugyanazokat a döntéseket meghozni. Ennek a hozadéka az egységesebb felületen kívül az is, hogy kevesebb lesz a vita az ügyféllel, így több energia marad a valódi értékteremtésre a hibalehetőségekkel teli „favágás” helyett.
A Volkswagen-alváz logikája
Muck Ferenc a Volkswagen Csoport platformstratégiáját hozta analógiának: ugyanarra az alvázra többféle autó épülhet, mégis teljesen más élményt adhat a végén. A design system is ilyen. A tévhit az, hogy csak színeket és logót cserélünk, pedig a jól felépített rendszer ennél sokkal mélyebben testreszabható. A közös alap rövidíti a fejlesztési ciklust, csökkenti a költséget, mégis lehet belőle teljesen más terméket építeni úgy, hogy a végfelhasználó nem azt érzi, hogy valami sablont kapott.
MI + design system: promptból prototípus
A beszélgetés legizgalmasabb pontja az volt, hogy a design system a mesterséges intelligencia számára is „iránytűvé” válik. Ha a komponenskészlet rendezett és konzisztens, akkor a generatív MI nem a semmiből próbál kitalálni mindent, hanem egy adott keretrendszerben rak össze felületeket. Elhangzott az a vízió is, hogy hamarosan elég lehet szövegesen leírni, hogy mit szeretnénk látni – például egy bejelentkezési folyamatot megadott színekkel és logóval –, majd az MI a design system elemeiből összerakja a kattintható prototípust. Ami korábban hetek-hónapok egyeztetése és tervezése volt, az most nagyon rövid idő alatt megvalósítható.
„Tankerhajó-fordulás” a bankoknál és telkóknál
A bankok és a telekommunikációs cégek világa azért különösen érintett, mert sokáig úgy működtek, mint egy „tankerhajó”: hosszú tervezés és fejlesztés, majd mire elkészült a termék, a piac már továbblépett. A design systemre és az MI-re épülő prototípus-készítés ezt a logikát fordítja meg. A döntéshozók gyorsabban látnak kézzelfogható anyagot, hamarabb lehet tesztelni és irányt váltani, illetve kisebb az esélye annak, hogy a végén egy elavult koncepciót fejlesztenek drága pénzen.
Mi lesz a juniorokkal?
Az adásban szóba került az is, hogy a repetitív feladatok eltűnésével átalakul a belépő szint. A hangsúly egyre inkább a rendszerszintű gondolkodáson van, és azon, hogy a dizájnereknek üzleti szemléletet is fel kell venniük. Nem az a kérdés, hogy lesznek-e pályakezdők, hanem az, hogy gyorsabban „bevethetővé” kell válniuk, mert a klasszikus, lassú betanulási modell egyre kevésbé fér bele.
A korszakváltás lényege
A beszélgetés végkicsengése szerint a design system ma már alap, nem luxus. Az MI-vel együtt pedig nem egyszerűen gyorsít, hanem új munkafolyamatot hoz: előbb prototípus és validáció, utána fejlesztés. Ez kevesebb súrlódást, gyorsabb piacra lépést és jobb döntéseket jelent, vagyis a termékfejlesztés egyrészt hatékonyabb lesz, másrészt életszerűbb tempóra vált a mai piaci környezetben.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken elérhető.
