Albániában a víz az úr – legalábbis az ország áramtermelési mixében, ugyanis csapadéktól és az egyéb időjárási körülményektől függően 

stabilan 90 százalék feletti arányban található meg ez az energiaforrás. 

A nagy erőművek azonban hiába környezetkímélők, hiába ontják magukból a megtermelt áramot, annak tárolása stratégiai kérdés. Hosszú ideig ez a fajta villamosenergia-termelés versenyelőnyt jelentett, manapság azonban ez kevésbé mondható el, mivel a klímakockázatok erősödésével ez a típusú energiatermelés egyre kiszámíthatatlanabb: az aszályos időszakok, a csapadék eloszlása (főleg a mediterrán területeken) szélsőségesebbé, egyenlőtlenebbé vált.  

Az albán állami áramszolgáltató, a KESH e probléma megváltoztatása érdekében együttműködésre lépett a francia EDF-fel és AFD-vel. 

Mit jelent a francia segítség?

Az Électricité de France (EDF) Franciaország meghatározó, többségi állami tulajdonú villamosenergia-ipari vállalata, amely a teljes termelési/hálózati/kereskedelmi láncban tapasztalatot szerzett, valamint különösen erős a nagy rendszerek üzemeltetésében. Az Agence Française de Développement (AFD) a francia állam fejlesztési finanszírozó intézménye, amely támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel és technikai segítségnyújtással támogatja a partnereit infrastruktúra-, energiaátmeneti és klímaalkalmazkodási projektek előkészítésében, megvalósításában. Albánia esetén az AFD a forrást és a projekt-előkészítést adja, az EDF pedig a gyakorlati szakértelmet és a know-how-t, amelyből később konkrét beruházási program és finanszírozható projektcsomag állhat össze. 

A cél az energiatárolás 

Az AFD a szaktudáson kívül 400 ezer eurót biztosít a projekthez, amiből mindenekelőtt egy energiatárolási stratégiát készítene, hogy kiderüljön, melyik a legjobb energiatárolási módszer, 

a nagy, klasszikusnak is nevezhető akkumulátoros rendszerek, vagy a szivattyús-tározós megoldások. 

Ez attól is függ, hogy melyik illik leginkább az albán hálózathoz, illetve hogyan lehet a ezeket a meglévő erőművekhez, vezetékhez hozzákapcsolni. 

Ha behozzuk a rendszerbe a többi típusú megújulóenergia-forrást, mint a napelem vagy a szélenergia, akkor a kiszámíthatatlanság csak tovább nő, vagyis az energiatárolási megoldások megalkotása egyre sürgetőbb.  

A francia érdek 

De vajon miért adnak pénzt a franciák az albánoknak? A franciák úgy vélik, hogy 

mivel a nem túl távoli jövőben Albánia az uniós tagja lesz, így a francia befolyás megszerzése kifizetődő lehet. 

Emellett a hírek szerint az EDF és az AFD Szerbia irányába is nyitni fog, azaz az egész régió energiatermelésében szeretnék megvetni a lábukat. 

A Nyugat-Balkánon a következő években a szénkapacitások fokozatos visszaszorulása várható, egyre több megújulóenergia-forrást kötnek a rendszerbe, amelyeket az EU-s szabványokhoz igazítanak. Vagyis nem csupán az albán befektetés a lényeg: ez egy olyan mintaprojekt, amiből régiós tanulságokat vonhatnak le a befektető országok. 

Páratlan lehetőség 

Miután Paks II. is bekapcsolódik majd a magyarországi áramellátásba, jelentős többletenergia-potenciálunk lesz, ami nem csak a hazai áramigényt fogja kielégíteni, hanem 

a nyugat-balkáni szénerőművek fokozatos leállása után bőven marad áram a déli szomszédaink ellátására is. 

Páratlan lehetőség adódik tehát a meglévő balkáni befolyásunk növelésére, amivel egy állandó és megbízható piacot tudhatunk magunkénak.  

Kapcsolódó: 

Borítókép: mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép