Szlovákia 2025–26-ban látványos konszolidációs üzemmódba kapcsolt. Adóemelések, új járulék- és adószabályok, valamint kiadási fékek kombinációjával próbálja lejjebb vinni a magas költségvetési hiányt. Kellenek is a rövid távon gyorsan mozgósítható bevételek, mert a kiadási oldalon nehéz hozzányúlni a nagy rendszerekhez. 

Az már most látható, hogy a bevételi oldal elmarad a várakozásoktól. A Trend friss elemzése szerint a szeptemberi prognózishoz képest tavaly 364 millió, az idén 597 millió, jövőre pedig 865 millió eurós bevételkiesés körvonalazódik. A helyzet azért kényes, mert a 2025–26-ra várt viszonylag gyors adó- és járulékbevétel-növekedés egyszeri tényezőkkel is összefügg, a gazdasági teljesítmény visszaesése pedig csökkentette a bevételeket.  

Márpedig a konszolidáció sikerét a kormányok jellemzően bevételekre és hiánycélokra fűzik fel – ha pedig a bázis gyengébb, az egész terv megbillen. Amennyiben a gazdasági növekedés lassabb, a fogyasztás és a vállalati nyereség alacsonyabb, akkor az áfa, a jövedéki és a nyereségadók automatikusan kevesebbet hoznak. A szlovák pénzügyminisztérium saját prognózisai is arról szóltak, hogy a „külső ellenszél” és a gyengébb nettó export lefelé húzza a pályát. 

Ezt a mechanizmust nevezik „báziskockázatnak”, amikor a költségvetési terv alapját adó makropálya gyengül, ezért az új vagy megemelt adók mellett is elmarad a tényleges bevétel. Ilyenkor könnyen kialakul egy önmagát erősítő spirál: a gyengébb növekedés kevesebb bevételt hoz, amiért rászorulnak az újabb szigorításra, ami még gyengébb növekedést eredményez.

A helyzetet hasonlóan értékelte a szlovák Költségvetési Felelősségi Tanács (RRZ) is, amely több anyagában is arra figyelmeztet, hogy a hiány a következő években tartósan magas maradhat, és a kormány céljaihoz képest további intézkedésekre lesz szükség. A 2026-os hiánycélt, a GDP 4,1 százalékát a költségvetés rögzíti, de a „mi történik pluszlépések nélkül 2027-től” kérdésre egyelőre nincs válasz.  

Jövőre parlamenti választások, beindul az osztogatás? 

A Trend külön kiemeli a 2027-et, amikor a prognózis szerint az áfabevételek is csökkenhetnek. Ez azért kulcsév, mert a választási ciklus várhatóan lazítani fogja a költségvetés kiadási oldalát, az adósságpálya és az EU-s eljárások ugyanakkor fegyelmet követelnek. Ha ebben az évben az áfabevételek megbicsaklanak, akkor dönteni kell majd a hiány–adósság dilemmában. 

A konszolidáció összetétele itt döntő: a bevételi alapú csomagok gyors eredményt mutathatnak, viszont az adminisztratív terhek, a munkaköltségek és a vállalati működés drágulása fékezheti a növekedést. Ezt a feszültséget az Európai Bizottság is érzékeltette. A 2026-os növekedési kilátásokat gyengébbnek látja, a konszolidációt pedig a fogyasztás lassulásával kötötte össze. A kormányzat 2028-ra hivatalosan 3 százalék körüli hiányt céloz, amihez további intézkedésekre is szükség lehet. 

A Trend úgy véli, mindez könnyen oda vezethet, hogy a kormány mozgástere beszűkül, és az egyensúlyhoz végül nagyobb kiadásoldali korrekcióra lesz szükség. Mindenesetre a megoldást az adó- és járulékrendszer átfogó reformja, illetve az adó hatékonyabb beszedése hozhatná. Egyszerűsíteni kellene az adó- és járulékrendszert, valamint versenyképesebbé tenni régiós szinten, hogy kevesebb legyen a kivétel és a mellékszabály. Illetve ha javulna a beszedés, akkor a szürkezóna és az adóelkerülés érdemben csökkenne, ami a kulcsok további emelése nélkül is stabilizálhatja a bevételt. 

Régiós nézőpontból a szlovák példa egyáltalán nem egyedi, hiszen ahol a gazdaság erősen ipar- és exportfüggő, és a német ciklushoz is szorosan kapcsolódik, ott a költségvetési szigor és a lassabb növekedés gyorsan megjelenhet a regionális keresletben. Ez az „ellenszél” pedig a beszállítói láncokon keresztül a környező országok vállalataira is átterjedhet. 

Kapcsolódó: