Az iráni amerikai–izraeli beavatkozás első napján már arról jöttek a hírek, hogy rakétatámadás következtében meghalt Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hámenei ajatollah, amit nem sokkal később Teherán is megerősített. Mindez azt jelenti, hogy az iráni rezsim nem pusztán sarokba van szorítva a háború révén, de új vezetőt is kell választania, amire 1979 óta csak egy alkalommal, 37 évvel ezelőtt volt példa, amikor Hámenei elődje, Ruholláh Homeini meghalt. 

Az iráni teokráciában a legfelsőbb vallási vezető kezében összpontosul minden hatalom, aminek garanciája a kiépült besúgóhálózat, támaszkodva az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC), így nem mindegy, ki lesz végül az utód. 

A háttérben vélhetően már zajlanak az egyeztetések, de a rezsimnek erőt és egységet kell mutatnia a társadalom felé az amerikai–izraeli támadások közepette, miszerint képes megvédeni magát. Jelenleg öt név körvonalazódik mint lehetséges alternatíva, köztük szerepelnek keményvonalasok és mérsékeltek, akikkel adott esetben tárgyalni is lehet. Az előbbi csoport tagjai a Nyugattal való konfrontáció, míg az utóbbiak a diplomácia és a párbeszéd oldalán állnak. 

Ugyan felállt egy tanács, amíg nem választanak új vezetőt, ebben szerepel a mérsékelt szárnyhoz tartozó iráni elnök, Maszúd Peszeskján, Alireza Arafi síita vallási, valamint Gholam-Hossein Mohseni-Eje’i igazságügyi vezető. 

Iránban az ajatollah dönt minden nagy horderejű kérdésről, az atomprogramról és a háborúról is, ezért nem mindegy, hogy az elit mely szárnyára esik a választás a rezsim fennállásának egyik, ha nem a legnagyobb válsága idején. Az iráni külügyminiszter, Abbász Araghcsi erre a hétre ígért a döntést az új ajatollah személyéről. 

Íme kik jöhetnek szóba 

Az öt potenciális utód közül többek kötődnek az elhunyt Hámeneihez, mások inkább a mérsékeltebb vonalat képviselik. 

Egyikük Modzstába Hámenei, az elhunyt ajatollah második legidősebb fia, aki az egyik legesélyesebb utódnak tűnik. Ennek az oka a családi kötődés mellett az, hogy az IRGC-vel igen erős a kapcsolódása, hátránya viszont, hogy korábban nem töltött be semmilyen hivatalos tisztséget. Megválasztása esetén garantáltan harcok kezdődnének az eliten belül, ami megkönnyítené az amerikaiak és az izraeliek helyzetét is: a rezsim régóta bírálja a családon belüli örökletes uralmat, így ez a döntés tényleg ellentmondásos lépés lenne. 

Modzstába Hámenei (Forrás: Wikimedia Commons)

Felmerült Alireza Arafi neve is, aki az ideiglenes kormánytanács tagja. Ő egy magas rangú síita vallási vezető, illetve pap, aki 2019-ben az IRGC Tanácsának a tagja is lett, rá három évre pedig a Szakértői Tanácsba is bekerült. A rezsimben a hálózatépítésért felel: Irán síita iskolái, a szemináriumok rendszerét működteti. 

Alireza Arafi (Forrás: Wikimedia Commons)

A mérsékelt vonalat erősíti Hasszán Rohani, aki nyolc évig volt Irán elnöke. Az ő ideje alatt valósult meg az Obama-adminisztrációval kötött történelmi léptékű nukleáris megállapodás, amit Donald Trump az első elnöki ciklusa alatt felmondott. Rohani 2024-ig a Szakértői Tanács tagjai között is szerepelt, majd kizárták, ám a döntést megtámadta arra hivatkozva, hogy az sérti az irániak politikai részvételhez való jogát. 

Hasszán Rohani (Forrás: Wikimedia Commons)

Hasszán Homeini a rezsim alapítójának legismertebb unokája, aki hozzájuk képest a mérsékelt szárnyhoz tartozik, viszont még soha nem töltött be kormányzati tisztséget. Jelenleg Teheránban dolgozik, ahol nagyapja mauzóleumában látja el a vallási és intézményi feladatokat. 

Hasszán Homeini (Forrás: Wikimedia Commons)

Mohammad Mehdi Mirbagheri szintén egy síita vezető, aki a keményvonalas szárnyat erősíti: sőt, ezen az oldalon kifejezetten népszerű politikai szereplő és tagja a Szakértői Tanácsnak is. Róla érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben meghalt Mohammad Taghi Mesbah Yazdi ajatollahhal kifejezetten szoros kapcsolatot ápolt. Keményvonalasságat jól mutatja, hogy korábban kifejezetten ellenezte, hogy Irán lemondjon a „speciális fegyverek” gyártásának jogáról, ami lényegében nukleáris fegyvereket jelent. Megnyilvánulásai között emlékezetes, hogy bírálója volt a világjárvány idején az iskolák bezárásának, mivel összeesküvésnek titulálta azt. 

Mohammad Mehdi Mirbagheri (Forrás: Wikimedia Commons)

Mindaddig, amíg a 88 tagú Szakértői Tanács nem választ legfelsőbb vezetőt, az említett háromtagú átmeneti tanács látja el az államfői feladatokat. Az iráni alkotmány egyértelműen fogalmaz ilyen krízishelyzetek esetén: az átmeneti tanács ideiglenesen átveszi a kormányzást, és a Szakértői Tanácsnak a lehető leghamarabb vezetőt kell választania. 

Az ideális megoldás a háborús helyzet lezárását figyelembe véve az lenne, ha a Szakértői Tanács a mérsékelt szárnyból választana legfelsőbb vezetőt. Erre viszont a legerősebb ellenérv az lehet, hogy vélhetően a társadalom rezsimpárti rétegein túl a Szakértői Tanács tagjait is radikalizálta az amerikai–izraeli beavatkozás. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons