Rakéták, feltorlódó tankerek és megugró biztosítási díjak – a Közel-Keleten kiéleződő amerikai–izraeli–iráni konfliktus már most 5–15 százalékos olajár-emelkedést áraz a piacokon. Bár az OPEC+ termelésnöveléssel próbálja hűteni a kedélyeket, egy tartós blokád könnyen 100 dollár fölé lökheti a Brentet.
Az amerikaiak és az izraeliek iráni beavatkozása következtében az olajárak várhatóan 5–15 százalékkal emelkednek rövid távon, mivel a kereskedők mérlegelik a közelgő közel-keleti energiaellátás leállásának rövid távú hatását. Míg az OPEC+ Szaúd-Arábiával az élen megállapodott abban, hogy áprilisától napi 206 ezer hordóval növeli a termelését, arra figyelmeztettek, hogy a többletolajnak alig lesz hatása a piacra, ha az iráni konfliktus miatt megmaradnak az ellátási zavarok. A Hormuzi-szoroson –amelyen keresztül a világ olaj- és LNG-ellátásának 20, illetve 30 százaléka halad át – viszont vasárnap óta szinte teljesen leállt a forgalom, mivel Irán továbbra is rakétákat lőtt a szomszédos országokra.
Az energiaadatokkal foglalkozó Kpler adatai szerint két hajót ért találat a szoros torkolatánál, az egyiket Irán árnyékflottájának tagjaként azonosították, a másik pedig közel 500 ezer hordó benzint szállított. A tengeri biztonsági tanácsadók vasárnap azt tanácsolták az ügyfeleiknek, hogy a régióban uralkodó bizonytalanság miatt legalább a következő 24 órában kerüljék el a szoros környékét. A biztosítók figyelmeztetése szerint az átkelni kívánó hajók díjai jelentősen emelkednek, ráadásul egyes háborús kockázati biztosítók nem nyújtanak fedezetet az Egyesült Államokhoz és Izraelhez kapcsolódó hajókra. Vasárnap több tucat hajó gyűlt össze a szoros bejáratánál és kijáratánál, várva a feszültség enyhülését.
Az OPEC+ döntése, miszerint több olajat bocsát rendelkezésre, nem lesz elegendő a piac megnyugtatásához, így az árak 5-10 dolláros emelkedésével kell számolni. A Brent nyersolaj múlt pénteken alig 73 dollár alatt zárt, miután az év eleje óta már több mint 20 százalékkal emelkedett, részben az Irán elleni támadásra való felkészülés miatt.
Február 27-én az európai benchmark TTF gáztőzsdén jegyzett gázár még alacsony szinten, 32 euró/MWh körül volt, hétfő reggelre viszont 38,6 euró/MWh szinten nyitott, ami 20 százalékos ugrás. Az olaj vonatkozásában a Brent nyersolaj határidős árfolyama hétfő reggel 8 százalékkal, 78,7 dollárra emelkedett, hordónként elérve a 2025 januárja óta mért legmagasabb szintet. A Német Hajótulajdonosok Szövetsége (VDR) is figyelmeztet a lehetséges támadásokra vagy a biztonságot érintő tengeri incidensekre.
A helyzet várható makrogazdasági következményei Európára nézve láthatók, ám jelentősebb hatásokra, sőt recesszióra is számítani kell, ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig járhatatlanná válik, az olajárak pedig ennek megfelelően emelkednek. Ebben az esetben a világgazdaságnak több száz milliárd eurós kára keletkezhet.
A Commerzbank szerint, ha az olajár több hónapig 100 dollár maradna, az euróövezetben az infláció több mint egy százalékponttal emelkedne, a gazdasági növekedés pedig néhány tized százalékponttal csökkenne.
A Yardeni Research elemzői ugyanakkor kételkednek abban, hogy Irán technikailag vagy politikailag képes lenne több hónapig fenntartani a blokádot. Sőt, a jelenlegi helyzet következtében közép- vagy hosszabb távon az olajárak csökkenését is lehetségesnek tartják. Így más OPEC-országok termelésének a növelése enyhítené a sokkot, és a piacok arra számítanak, hogy a konfliktus végével túlkínálat alakulhat ki.
A Hormuzi-szoroson való szállításnak a legtöbb Öböl menti állam számára nincs alternatívája. Ráadásul az Iránnal szövetséges húszi milícia szombaton bejelentette, hogy újra megkezdi a kereskedelmi hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren és környékén – legutóbb négy hónapos fegyverszünet volt érvényben.
Irán jelentősége
Irán a világ negyedik legnagyobb bizonyított kőolajkészletével büszkélkedhet, de az évekig tartó szankciók és a beruházások hiánya akadályozta az exportját. A Nemzetközi Energiaügynökség tájékoztatása alapján az ország januárban napi 4,5 millió hordó olajat termelt, ami a globális ellátás körülbelül 4,5 százaléka.
Az ixportjának szinte teljes egészét Kínába szállítja, főként a Santung tartományban működő független finomítóknak, amelyek hajlandók jelentős kedvezménnyel megvásárolni a szankcionált olajat.
A Kpler szerint az iráni nyersolaj tavaly Kína tengeri olajimportjának körülbelül a 13 százalékát tette ki. A tavalyi konfliktus során Izrael megtámadta Irán üzemanyag-tárolóit, de épen hagyta az egyéb energia-infrastruktúrát. Teherán a sekély partvonala miatt rendkívül sebezhető: szinte az összes nyersolaja egyetlen exportterminálról, a parttól 24 kilométerre, a mélyebb vizeken fekvő Kharg-szigetről származik. Az elmúlt napokban a terminál fokozta az exportját és kimerítette a nyersolajkészleteit.
Az iráni hordók elvesztése önmagában nem borítaná fel a piacot: mivel a globális kínálat az első fél évben meghaladja a keresletet. „A jelenlegi helyzetben a piacok képesek lennének felszívni a kiesést, ha holnap eltűnne az olaj” – jelentette ki Richard Nephew, az Egyesült Államok korábbi iráni különmegbízottja, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának munkatársa. Teherán csak a legsúlyosabb körülmények között akarná leállítani a nyersolaj szállítását – mondta Dan Marks, a Royal United Services Institute energiaellátás-biztonsági kutatója.
Irán földgázt is exportál a szomszédos országokba, többek között Törökországba és Irakba, de ezek az áramlások gyakran megszakadnak. Az iraki ellátást nemrég Teherán által technikai problémáknak nevezett okok miatt állították le, míg a Türkmenisztánnal folytatott gázkereskedelem a fizetetlen számlák miatti viták után akadozik.
Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a konfliktus várhatóan napokig folytatódik, ami azt jelenti, hogy a zavarok továbbra is fennállnak, így a nyersolajon kívül a gáz, a benzin, a dízel és a repülőgép-üzemanyag hiányát is okozhatják. Nephew hozzátette, hogy Irán a régió más energia-infrastruktúráját is megtámadhatja, és a Közel-Keleten működő milíciák hálózatát is igénybe veheti az olajtermelés, az export vagy a hajózás megzavarására.
A kereskedők azonban továbbra is nyugodtak a konfliktus hosszabb távú hatását illetően, rámutatva a bőséges kőolajkészletekre, különösen az OPEC+ vasárnapi megállapodását követően. A növekedést úgy értelmezték, hogy az OPEC+ képes reagálni a piaci problémákra.
Ez várható rövid, közép- és hosszú távon
A jelenlegi krízis egyszerre érinti az ellátási útvonalakat és a pénzügyi piacok kockázati árazását. A lényeg azonban nem önmagában Irán exportja, inkább a Hormuzi-szoros sebezhetősége.
Rövid távú kilátások (napok-hetek): azonnali drágulás következhet, ami 5–15 százalékos áremelkedést jelent, magas kockázati prémiummal. Sor kerülhet a biztosítási és a szállítási költségek megugrására, hiszen a tankerforgalom lassulása önmagában is a kínálat csökkenését okozza. Emellett az LNG-árak is emelkedhetnek, különösen Európában, ahol a globális verseny azonnal megjelenik a TTF-ben. Ebben a fázisban az árakat inkább a bizonytalanság, mint a tényleges fizikai hiány mozgatja.
Középtávú kilátások (hetek-hónapok): ha a forgalom helyreáll, az árak fokozatosan stabilizálódhatnak 80–90 dollár körül, a piac alkalmazkodik, az alternatív útvonalak és a stratégiai készletek pedig enyhítik a nyomást. Ha tartósabb zavar alakul ki, 100 dollár feletti árakra kell számítani érdemi inflációs hatással, ami az eurózónában 1 százalékpontos inflációs többletet és növekedési lassulást jelenthet. Az OPEC+ kapacitásai korlátozottak a Hormuzi-szoros teljes kiesésének pótlására, a termelésnövelés inkább pszichológiai stabilizáló eszközként merülhet fel.
Hosszú távú kilátások (évek): felgyorsulhatnak a Hormuzi-szorost megkerülő csővezetékes projektek, ha tartós lesz az átkelő lezárása. Ha erre sor kerül, Kína, az USA és az EU még tudatosabban építheti az energiapolitikai autonómiáját, ami azt is jelentheti, hogy az amerikai palaolaj szerepe megerősödik, azaz az USA árstabilizáló tényező marad. Hosszú távon tehát a válság strukturális alkalmazkodást indíthat el az energiapiacon, de egy 1970-es évekhez hasonló globális olajválság jelenleg csak szélsőséges eszkaláció esetén valószínű.
