Idén januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet – derül ki a KSH friss adataiból. Pozitív jelzés az is, hogy az előző hónaphoz képest szintén regisztrálható egy mérsékelt, 0,5 százalékos bővülés.

A szektor januári forgalma folyó áron elérte az 1504 milliárd forintot, ami a fogyasztói aktivitás fokozatos és kiegyensúlyozott visszatérésére utal.

Az élelmiszerpiac

A teljes forgalom felét adó élelmiszer-kiskereskedelem egésze 1,2 százalékos növekedést ért el az időszak során. Bár az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 6,5 százalékkal visszaesett, ezt sikeresen ellensúlyozta

a piac meghatározó részét lefedő nagyobb, élelmiszer jellegű vegyes üzletek 3,7 százalékos bővülése.

Ugyanakkor ez a szerkezeti eltolódás a vásárlói szokások enyhe átrendeződését mutathatja a nagyobb, komplexebb kínálatú egységek felé.

Erős forgalom az élelmiszeren túl

A nem élelmiszer-kiskereskedelem, amely a teljes forgalom mintegy 36 százalékát teszi ki, kifejezetten kedvező, 4,7 százalékos volumennövekedést könyvelhetett el. A területen belül különösen jól teljesítettek a használtcikk-üzletek, ahol 10 százalékos ugrás volt tapasztalható, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletek a maguk 6,7 százalékos pluszával. Bár a bútor- és műszakicikk-üzletek forgalma 3,3 százalékos mérséklődést mutatott, a szektor egészének hozzájárulása a növekedéshez stabil maradt.

Töretlen a webes és az üzemanyag-forgalom bővülése

A kiskereskedelmi forgalomból immár közel tíz százalékkal részesedő

csomagküldő és internetes értékesítés továbbra is dinamikusan, 14 százalékkal emelkedett,

bizonyítva a digitális vásárlási csatornák folyamatosan növekvő volumenét, térnyerését. Emellett az üzemanyagtöltő állomások eladásai szintén érdemben, 5,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Bővülő adókedvezmények

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatok kapcsán kiadott közleménye szerint a forgalom élénkülése elsősorban a kormányzati intézkedések nyomán növekvő lakossági vásárlóerőnek köszönhető.

A tárca tájékoztatása alapján a bővülést olyan alapvető tényezők támogatták, mint a minimálbér 11 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése.

Ezt a jövedelemnövekedést egészítették ki a bővülő adókedvezmények, köztük a családi adókedvezmény megduplázása és a célzott szja-mentességek bevezetése.

A minisztérium kiemelte továbbá, hogy a fogyasztás ösztönzésében komoly hajtóerőt jelentett az árak kordában tartását célzó árréscsökkentés kiterjesztése, valamint a SZÉP-kártya hideg élelmiszerekre történő ismételt felhasználhatósága is.

Kép: Freepik

Kapcsolódó: