Az amerikaiak egynegyede ugyan kiáll az Irán elleni csapások mellett, amelyek káoszba taszították a Közel-Keletet, míg körülbelül a fele – köztük a republikánusok egynegyede – úgy véli, hogy Donald Trump túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására – derül ki a Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásából.

A válaszadók mintegy 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a beavatkozásokat, amelyeket Izrael Irán elleni támadásai mellett hajtottak végre, míg 43 százalék ellenezte azokat.

Az amerikaiak 56 százaléka úgy gondolja, hogy Trump, aki az elmúlt hónapokban Venezuelában, Szíriában és Nigériában is támadásokat rendelt el, túlságosan hajlamos katonai erő alkalmazására az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítéséért. A demokraták túlnyomó többsége osztotta ezt a véleményt, ahogyan a republikánusok 23, illetve azok 60 százaléka is, akik egyik politikai párthoz sem tartoznak.

Négy amerikai katona halt meg a hadművelet során Iránnak az Izrael és a régióban található amerikai katonai létesítmények elleni rakéta- és dróntámadásai következtében. Emellett három amerikai repülőgépet lőttek le bevetés közben, amikor tévedésből kuvaiti légvédelmi erők tüzeltek rájuk.

Míg a republikánusok 55 százaléka támogatja a támadásokat, 13 pedig ellenezte azokat, Trump pártjának a 42 százaléka azt mondta, hogy kevésbé támogatná az iráni hadjáratot, ha az amerikai katonák halálához vagy sérüléséhez vezetne a Közel-Keleten.

Az Irán elleni támadások három nappal az amerikai félidős választások első előválasztásai előtt kezdődtek, amelyek eldöntik, hogy Trump republikánusai megtartják-e a többségüket a kongresszusban a következő két évben. A felmérések következetesen azt mutatják, hogy a választók legfőbb aggodalma a választások előtt a gazdaság, messze megelőzve a külpolitikát.

A közvélemény-kutatásban szereplők mintegy 45 százaléka, köztük a republikánusok 34 és a függetlenek 44 százaléka azt mondta, hogy kevésbé támogatná az Irán elleni akciót, ha az Egyesült Államokban emelkednének a benzin- vagy az olajárak. Az olajkereskedők szerint a Brent nyersolaj ára vasárnap 10 százalékkal, hordónként körülbelül 80 dollárra emelkedett.

Az Egyesült Államok és Izrael azt követően indította meg a támadásait, miután a genfi tárgyalásokon az Egyesült Államok és Irán között nem sikerült áttörést elérni Teherán nukleáris programja ügyében. Washington azt szeretné, hogy a perzsa állam adja fel az urán dúsítására vonatkozó elképzeléseit, mert úgy véli, hogy Teherán szándéka az, hogy atombombát építsen. Az utóbbi ezt tagadja, illetve azt állítja, hogy az uránt atomerőművek üzemanyagának előállítására kívánja feldolgozni.

A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatása szerint a válaszadók körülbelül fele – köztük a demokraták harmada – azt mondta, hogy nagyobb valószínűséggel támogatná az Irán elleni támadásokat, ha azok eredményeként az arab ország feladná a nukleáris programját.

Trump lépéskényszerben

A novemberi félidős választásokra készülve a jelenlegi adatok kifejezetten kedvezőtlen politikai környezetet jeleznek Donald Trump és pártja számára. Az eddigi teljesítményének csupán 39 százalékos a jóváhagyása, míg 60 százalék inkább elutasítja azt. Visszatérő mintázat, hogy a félidős választások rendszerint a hivatalban lévő elnök teljesítményéről szóló népszavazássá alakulnak. Ilyen alacsony támogatottság mellett pedig nagy a valószínűsége annak, hogy a választás megkönnyíti az ellenzéknek a bizonytalan és független szavazók mozgósítását, ami a republikánusok számára a kongresszus egyik házában (vélhetően a képviselőházban) lévő többségük elvesztéséhez vezethet. Ha megnézzük Trump első elnöki ciklusa ugyanezen időszakának értékelését, akkor hasonlók voltak a mutatók, csupán 40 százalék volt elégedett a teljesítményével. A 2018-as félidős választásokra a republikánusok szintén úgy fordultak rá, hogy a kongresszus mindkét kamarájában többségük volt, ám végül az alsóházi többségüket elveszítették.

Jelen állás szerint, figyelembe véve, hogy csak szűk többség támogatja az iráni beavatkozást, könnyen megismétlődhet ez a forgatókönyv, ami azt jelentené, hogy novembertől Trumpnak több döntését is nehezebb lenne végigvernie egy megosztott kongresszuson.

Bár a republikánus tábor nagyobb része támogatja a műveleteket, ez – ahogy említettük – az amerikai veszteségek vagy az emelkedő üzemanyagárak esetén megváltozhat. Mivel a választók számára a legfontosabb a gazdaság, az olajár-emelkedés és az inflációs nyomás ronthatja az elnök megítélését. A külpolitikai konfliktus tehát nem ellensúlyozza a gazdasági aggodalmakat, inkább tovább erősítheti azokat. Ha Trump gyors és látható eredményt tud felmutatni, például eléri, hogy Irán nukleáris engedményeket tegyen, az részben stabilizálhatja a republikánusok bázisát és megerősítheti az elnököt. Ha azonban a konfliktus elhúzódik, az amerikai veszteségek és az energiaárak pedig nőnek, az a bizonytalan szavazók további elfordulását eredményezheti.

Kapcsolódó:

Borítókép: Dreamstime