A technológiai szuverenitás lett a legújabb hívószó az európai berkekben, mivel az ukrajnai háború és az ellátási láncok elmúlt évekbeli zavarai megmutatták az Európai Uniónak, hogy az egyoldalú függőségek kockázatosak, akár veszélyesek lehetnek. Ez a felismerés most a digitális térre is kiterjedt, és az európai vezetők egyre inkább tartanak attól, hogy Donald Trump – aki korábban már fegyverként használta a kereskedelmi és védelmi függőségeket – a jövőben a technológiát is hasonlóképpen veti be az öreg kontinenssel szemben. Szakértők és európai tisztviselők szerint nem elrugaszkodott forgatókönyv, hogy Washington digitális szolgáltatások korlátozásával vagy leállításával zsaroljon ki politikai engedményeket.

Az Európai Unió ezért megkezdte a technológiai leválást az Egyesült Államokról, amelynek három fő csapásiránya van:

Saját közösségimédia-felület: egy szabályozott, manipulációtól és botoktól mentes, így a Bizottság szerint vonzóbb európai alternatíva megteremtése.

Félvezetőipar: a hazai chipgyártás erőteljes támogatása, csökkentve az olyan amerikai cégektől való függőséget, mint az Nvidia.

Szuverén felhőszolgáltatások: saját fizikai adattárolási infrastruktúra kiépítése, mivel jelenleg az európai felhőalapú számítástechnikai igények több mint kétharmadát az Amazon, a Google és a Microsoft biztosítja.

Az X és a Grok esete

Az Európai Unió sokáig abban bízott, hogy a szigorú adatvédelmi és digitális szabályozások elegendők lesznek az amerikai vállalatok megfékezésére, ám a jelenlegi esetek rávilágítottak arra, hogy a tengerentúli technológiai vezetők nyíltan szembeszállnak a brüsszeli elvárásokkal.

A konfliktus fő terepe jelenleg az Elon Musk tulajdonában lévő X (korábban Twitter) és az Európai Bizottság összecsapása, ugyanis az utóbbi megbírságolta az X-et a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) megsértése miatt. A decemberben kiszabott 120 millió eurós büntetés kiváltó oka az volt, hogy a vállalat megtagadta az adatokhoz való hozzáférést a társadalmi és demokratikus kockázatokat (például az algoritmikus manipulációt) vizsgáló európai kutatóktól.

A hatóságok kifogásolták, hogy a platformon bárki – akár hamis identitással is – megvásárolhatja a hitelességet sugalló kék pipát, illetve az átláthatatlan rendszer miatt teljesen követhetetlen, hogy valójában kik és milyen célból finanszírozzák a felhasználókat célzó hirdetéseket.

Emellett a platform nem lépett fel a saját mesterségesintelligencia-alapú rendszere, a Grok által generált, gyermekeket és nőket érintő, engedély nélküli, visszaélésszerű képek és videók (például a „digitális vetkőztetés”) ellen.

Amikor a botrány kirobbant, az X ahelyett, hogy átalakította volna a rendszer biztonsági korlátait, csupán a prémium-előfizetőkre korlátozta a problémás funkciót. Ezt a lépést az uniós hatóságok elfogadhatatlannak minősítették, és Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője egyértelművé tette:

a gyermekek szexuális zaklatása és a nők engedély nélküli digitális levetkőztetése nem lehet egy fizetős felhasználók kiváltsága.

A gyermekvédelem égisze mint politikai pajzs

Bár az uniós bürokraták igyekeznek hangsúlyozni, hogy a DSA nem célzottan az amerikai cégek ellen íródott, a valóságban a helyzet egyértelmű, ugyanis a technológiai viták egy a digitális nyilvánosság feletti ellenőrzésért folytatott geopolitikai küzdelmet takarnak. Azaz úgy tűnik, hogy az Európai Unió szabályozási szigora az amerikai technológiai hegemóniáról való leválási stratégia része.

Brüsszel a gyermekvédelmet és az adatbiztonságot használja fel az amerikai szereplőkkel szemben, ezzel próbálva teret nyerni a saját, egyelőre hiányzó technológiai függetlenségének kiépítéséhez. Ez a törekvés tagállami szinten is radikális lépésekben ölt testet:

Franciaországban a nemzetgyűlés elfogadta a tizenöt éves kor alattiak közösségimédia-használatának tilalmát. Spanyolország pedig a tizenhat éves korhatárt vezetett be.

Ezek a lépések – bár társadalomvédelmi célokat is szolgálnak – nagymértékben szűkítik a Szilícium-völgy óriásainak európai felhasználói bázisát és adatgyűjtési lehetőségeit.

Washington pedig fenyeget

Az amerikai külügyi reakció rávilágít arra, hogy a technológiai platformok védelme számukra kiemelt nemzetbiztonsági és gazdasági érdek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szolidaritást vállalt Elon Muskkal, és kijelentette, hogy az Európai Bizottság bírsága nem csupán az X ellen szól, hanem „az összes amerikai technológiai platform és az amerikai nép ellen” irányuló támadás.

Mindez a transzatlanti viszonyrendszerben tartós és súlyosbodó kereskedelmi feszültségeket hozhat.

Az amerikai szoftveres hegemónia elleni európai fellépés az eddigi ázsiai kitettség csökkentéséhez hasonló súlyú gazdasági lépés.

Van-e élet a Szilícium-völgyön túl?

Az európai szabályozói környezet tehát egyre ellenségesebb a tengerentúli cégekkel szemben, de mit tud felkínálni Európa helyette?

Az uniós törvényhozók közös levélben sürgették az európai kormányokat és a Bizottságot az amerikai platformokat kiváltó alternatívák kiépítésének támogatására, hangsúlyozva, hogy az európaiaknak biztosítani kell a hordozhatósági jogokat, hogy a tartalmaikat és az adataikat zökkenőmentesen átvihessék más platformokra, megtörve ezzel az amerikai monopóliumot.

Erre már vannak is példák, a W platformot az idei davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be. Anna Zeiter vezérigazgató szerint a cél egy Európában készült, európai tulajdonú új globális közösségi oldal létrehozása, amely az adatokat helyben tárolja, így nem tartalmaz „hátsó ajtót” az amerikai bűnüldöző szervek számára. A botok kiszűrését útlevélalapú hitelesítéssel tervezik megoldani.

A Mastodon pedig már egy létező nyílt forráskódú német nonprofit hálózat, ennek a technológiáját használja Donald Trump Truth Social platformja is. Azonban a Mastodon felhasználószáma egyelőre jócskán eltörpül az X mellett.

Látva az európai fenyegetést, az amerikai techszektor krémje kompromisszumos megoldást szorgalmaz, Kent Walker, a Google jogi igazgatója például a nyílt digitális szuverenitást javasolta.

Érvelése szerint az EU rosszul teszi, ha falakat emel a világ legjobb technológiáival szemben.

A megoldás inkább az amerikai és európai cégek együttműködése lenne, amely garantálná a helyi ellenőrzést, az információk európai tárolását és a jogszabályoknak való megfelelést.

Fotó: Dreamstime

Kapcsolódó: