A közel-keleti háború közepette a Hormuzi-szoros lezárása a legsúlyosabb gazdasági kockázat. Az itt áthaladó energiahordozók 89,2 százaléka ázsiai országokba kerül, miközben a globális olajáramlás több mint 20 százaléka függ ettől az egyetlen vízi útvonaltól. A geopolitikai kockázat azonnal energiaellátási kockázattá válik.

A globális olajkereskedelem egyik legkritikusabb fojtópontja a Hormuzi-szoros, ahol a világ kőolaj- és LNG-forgalmának jelentős része halad át. Az export a Perzsa-öbölre koncentrálódik, a kereslet pedig elsősorban Ázsiában kiugró, ám a szoros lezárása rövid időn belül globális válságot okoz a készletcsökkenés, a szűkülő kapacitások és a regionális bizonytalanság miatt.

Az exportoldalon a szoroson áthaladó olajforgalom legnagyobb részéért Szaúd-Arábia felel, amely az összvolumen 37,2 százalékát teszi ki. A második helyen Irak áll 22,8 százalékos részesedéssel, az Egyesült Arab Emírségek 12,9 százalékkal járul hozzá a kereskedelemhez, míg Irán (amely a lezárással magát is lábon lövi) 10,6, Kuvait pedig 10,1 százalékos arányt képvisel. Kataré (amely viszont a világ egyik legnagyobb LNG-kereskedője) 4,4 százalék, az egyéb exportőrök pedig együttvéve 1,9 százalékot tesznek ki. Az első öt ország – Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Kuvait – együttesen az összes áthaladó mennyiség 93,6 százalékát adják, ami rendkívüli exportkoncentrációt jelez.

A keresleti oldalon a kép földrajzi értelemben még zsúfoltabb: az ázsiai országok összesen a 89,2 százalékát kapják a Hormuzi-szoroson áthaladó energiahordozóknak. Kína önmagában felel az olajvásárlások 37,7 százalékáért, ami messze a legmagasabb az importőrök esetében. India 14,7 százalékos részesedéssel a második legnagyobb célország, Dél-Korea 12, Japán pedig 10,9 százalékot importál az itt áthaladó volumenből, az egyéb ázsiai országok pedig együttesen további 13,9 százalékot képviselnek. Ezzel szemben Európa mindössze 3,8, míg az Egyesült Államok 2,5 százalékot kap a szoroson áthaladó szállítmányokból, az egyéb célországok részesedése pedig 4,5 százalék.

A számok alapján egy hosszabb lezárás vagy komoly zavar a Hormuzi-szorosban aránytalanul nagy hatást gyakorolna az ázsiai gazdaságokra, különösen Kínára és Indiára, mivel e két ország az összes áthaladó volumen több mint felét fogadja. A globális olajpiac formálisan ugyan diverzifikált, a fizikai útvonalak tekintetében a rendszer azonban megdöbbentően koncentrált: öt exportőr és néhány nagy ázsiai importőr között zajlik a forgalom döntő része. Ez békeidőben hatékonyságot, háborúban azonban teljes kiszámíthatatlanságot jelent.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MI