A Polymarket és a Kalshi felületén milliókat tettek fel olyan fogadásokra, amelyek Iránhoz kötődő eseményekről szóltak (például az amerikai csapás időzítéséről és Ali Hámenei sorsáról). Több beszámoló szerint egyes gyanús számlákról épp az esemény előtt fogadtak nagy összegekkel, és nyertek is.

A CBS News szerint különösen az keltette fel a figyelmet, hogy a Bubblemaps blokkláncelemző cég „feltételezett bennfentesek” nyereségéről posztolt. Állításuk szerint

hat szereplő 1,2 millió dollárt kereshetett az „USA csapást mér Iránra” jellegű fogadásokon, órákkal a támadás előtt.

A CBS példát is hoz: a Wall Street Journal alapján egy felhasználó 26 ezer dolláros tétből 200 ezer dollár feletti nyereséget realizált.

A történet politikai dimenziót kapott, amikor amerikai szenátorok nyilvánosan bennfentes kereskedéshez hasonlították a jelenséget. Közülük a CBS idézi Chris Murphyt, aki szerint „őrület, hogy ez legális” és Ruben Gallegót is, aki „nyílt színi bennfentességről” írt. A hasonló incidensek arra késztették Ritchie Torrest, a képviselőház demokrata képviselőjét, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen elő, amely megakadályozná, hogy a kormánytisztviselők hasznot húzzanak a bizalmas információkból. A portál megkereste a Fehér Házat, ahonnan egyelőre nem érkezett érdemi válasz.

A CBS ugyanakkor nem csak a „ki nyert és mennyit” kérdésre fókuszál, hanem bemutatja az egész folyamatot .

A prediction marketek (előrejelzési vagy jósló piacok) gyakorlatilag „igen/nem” kontraktusokkal áraznak valós eseményeket, és a felhasználók azok bekövetkezéséig adhatják-vehetik ezeket.

Ettől a piac egyszerre hasonlít fogadásra és pénzügyi termékre, ami máris megmagyarázza a szabályozói vitát is.

A bennfentesgyanú nem csak az Iránnal kapcsolatos fogadásoknál merült fel. Januárban egy frissen létrehozott Polymarket-fiók néhány órával az előtt, hogy az amerikai hatóságok bejelentették Nicolás Maduro elfogását, mintegy 30 ezer dollárnyi tétet tett arra, hogy a venezuelai elnök január végéig „kikerül a hatalomból”. Ezzel rövid időn belül több mint 400 ezer dollár körüli nyereséget realizálhatott, ami azért lett gyanús, mert a fogadás pillanatában nem látszottak egy közelgő rajtaütés jelei. Így a vita itt is arról szólt, hogy puszta véletlen találatról vagy bizalmas információ kiszivárgásáról lehet-e szó.

A „Hámenei-kontraktus” etikai vitát is kiváltott. A CBS idézi a Better Markets egyik vezetőjét, aki szerint

az ilyen piacok gyakorlatilag „proxypiacot” teremthetnek a politikai erőszakra (Hámenei esetén mások halálára),

miközben a volumenek jelentősek, a Kalshi és a Polymarket Hámeneihez kötődő kontraktusai több tízmillió dolláros forgalmat értek el.

Szinte minden bennfentes információval vissza lehet élni

A szlovák Trend gazdasági portál innen tágítja ki a képet. Az információval való visszaélés gyanúja a lap szerint nem áll meg a háborúnál és a politikánál, a technológiai szektorban is megjelenhet. Idéztek egy anonim felhasználót, aki a Google „Az év keresései 2025” listájából a 23 leggyakrabban keresett kifejezésből helyesen azonosított 22-t, mielőtt azok hivatalosan is megjelentek volna. A cikk szerint más termékbejelentéseknél is meglepően pontos volt, jelentős profitot realizálva magának ezzel.

Persze a kevés nyilvános információ ellenére a túl nagy pontosság, túl jó időzítés még nem bizonyít semmit, csak gyanús.

A Trend politikai irányultságának megfelelően állítja, hogy néhány, a Fehér Házhoz kötődő üzletembernek sikerült komoly vagyonra szert tennie a kulisszák mögötti ismereteiknek köszönhetően. Állításuk szerint a blokkláncadatok alapján valaki nagy short pozíciót nyitott néhány órával egy vámintézkedés bejelentése előtt, majd a piaci esésből profitált. Az állítás erejét az adja, hogy a fogadási/kereskedési felület és a nyilvános bejelentések időzítése összevethető, viszont az ok-okozat bizonyítása utólag sokszor nehéz: lehet bennfentes információ, lehet puszta találat, lehet előre átgondolt spekuláció.

A lap összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet a prediction marketek körül, például személyi kapcsolatokat, befektetői érdekeket. Ezek a vádak önmagukban is képesek rombolni a piac legitimitását, mert ha az emberek elhiszik, hogy „a kapcsolatok előnyt adnak”, akkor a platformok hiteltelenné válnak, még akkor is, ha később jogilag kevés ügy bizonyítható.

A Reuters szerint pontosan ezért vált mindez piacfelügyeleti üggyé, és ezért indul Washingtonban egy új szabályozási folyamat. A az amerikai derivatív piacok felügyelete (CFTC) elnöke, Michael Selig arról beszélt, hogy a Bizottság benyújtott egy előkészítő szabályalkotási lépést, aminek célja egy világos hazai keretrendszer létrehozása, mert szerinte a túl sok tiltás „offshore” irányba tolhatja a piacot, ahogy ez a kriptónál is történt.

A vállalati oldalra lefordítva erre példa, hogy a Wired szerint az OpenAI elbocsátotta egy alkalmazottját, mert a cég állítása szerint belső információkat használt prediction market ügyletekhez. A cikk példákat is hoz arra, hogyan néz ki mindez:

felhasználói fiókok jönnek létre, hirtelen nagy összegekkel fogadnak és sok a hasonló tranzakció közvetlenül egy fontos bejelentés előtt.

A fenti példák alapján elmondhatjuk, hogy a prediction marketek a geopolitikai és vállalati döntések körüli kiszivárgásokat gyorsan pénzre tudják váltani, ezért az információbiztonság (ki fér hozzá, mikor, milyen csatornán) pénzügyi kockázattá válik. Másrészt a legitimitási vita miatt a szabályozási környezet gyorsan szigorodhat, így aki ilyen piacok környezetében működik (fintech, kripto, adat/elemzés, médiapiac), annak a reputációs és megfelelési kockázatot ugyanúgy menedzselnie kell, mint az árfolyam- és piaci rizikót.

Kapcsolódó: