Egy húszéves amerikai nő beperelte az Instagramot is tulajdonló Meta cégbirodalmat és a YouTube tulajdonosát, az Alphabet nevű vállalatot. Mégpedig azért, mert állítása szerint a platformok addiktív algoritmusa gyermekkorában rászoktatta ezek vég nélküli görgetésére, és ez nagyban rombolta a mentális egészségét.
A per főszereplője Kaley G. M. felperes, aki a keresete szerint
nagyon korán elkezdte használni ezeket a platformokat, a YouTube-ot 6, míg az Instagramot 9 évesen, és ez hozzájárult többek között a depressziója és a testképzavara kialakulásához.
A felperes jogi csapata azt állítja, hogy ezek a cégek olyan üzleti modellt és dizájnt működtetnek, amely a kiskorúak telefon előtt tartását szolgálja, mindezt azért, hogy nagyobb reklámbevételekhez jussanak.
Hol tart az ügy?
Az eljárás esküdtszéki szakaszban tart a Los Angeles County Superior Court előtt. Az esküdtek kiválasztása a január 27-ei héten indult, majd a tárgyalási érdemi része a nyitóbeszédekkel február 9-én kezdődött.
A per január végén indult, és még mindig tart, igaz, az USA-ban gyorsabban lezajlanak a polgári perek, mint a kontinentális jogrendszerű országokban, így Magyarországon.
A felperes indokai
A fiatal nő a keresetét az alábbiakra alapozza:
- gondatlanság/tudatos tervezés: a platformokat úgy alakították ki, hogy az a kiskorúakat azok kényszeres használatára bírja,
- figyelmeztetés elmulasztása: a felhasználók, különösen a szülők és a kiskorúak nem kapnak kellően világos információkat a kockázatokról.
A felperes azt szeretné elérni, hogy az esküdtszék kimondja, ezeknek a platformoknak a működése érdemi szerepet játszott a mentális sérüléseiben.
Az ügyet bonyolítja, hogy az esküdtszék a cégeket csak a platformok hibái miatt marasztalhatja el, azokért ugyanis sem a Meta, sem az Alphabet nem felelős, amiket a felhasználóik töltöttek fel ezekre a felületekre.
Ha a felperes nyer,
az esküdtszék a pszichés sérelmek miatt dönthet úgy, hogy a Metának és az Alphabetnek büntető kártérítést is kell fizetnie.
Ennek azért van jelentősége, mert míg nálunk alapelv, hogy a kártérítés maximum a kár összegének megfelelő lehet, az angolszász büntető kártérítés (punitive damages) összege magasabb a ténylegesen bizonyítható kárnál.
Kaley korábbi terapeutája, Victoria Burke tanúvallomása akár perdöntő is lehet az ügyben. A szakember 2019-ben kezdte el az akkor még 13 éves lány kezelését, és kezdetben szorongást állapított meg nála, amit később szociális fóbiára és testképzavarra módosított.
Állítása szerint
Kaley serdülőkori közösségimédia-használata hozzájárult a mentális problémái kialakulásához.
Kérdés, hogy ez a diagnózis mint hivatkozási pont önmagában elég-e. A felperesnek ugyanis bizonyítania kell, hogy ezen platformok addiktív működése okozta a mentális betegségeit.
A perben Kaley a közösségi oldalak alábbi funkcióival szemben nyújtotta be a keresetét:
automatikusan elinduló videók, végtelen görgetést lehetővé tevő algoritmus, a visszajelzést adó like-ok száma, valamint a szépségfilterek, amivel szebb kép mutatható magunkról.
Az alperesi ellenkérelem
A Meta mindezekkel szemben rávilágított arra, hogy a fellelhető egészségügyi dokumentumok alapján Kaley élete nem volt egyszerű.
Konfliktusos családban nőtt fel, a szülei elváltak, és át kellett élnie verbális, valamint fizikai bántalmazást.
Az Alphabet pedig azzal érvelt, hogy a felperes nem igazán tett semmit a függőségének vagy az egyéb zavarainak kialakulása ellen. Nem használta a zaklatás elleni kommenttörlést és az időkorlátozást lehetővé tevő funkciót, valamint megemlíti, hogy nem is töltött sok időt a YouTube-on – erre bizonyítékként előhozták a lány YouTube-használati adatait:
a felperes a szerinte függőséget okozó, végtelenül görgethető YouTube Shortsot átlagban napi 1 perc 14 másodpercet, míg a hosszabb videókból napi átlag 29 percet nézett az elmúlt öt évben, ami szerintük nem utal krónikus problémára.
Jönnek a szakértők
Az esküdtszéki rendszer és a tárgyalóterem pszichológiája nagy hatással lesz az ügyre, ahogy a közvélemény nyomása sem lesz elhanyagolható. Természetesen a bizonyítási eljárás nem áll meg itt: független szakértők vizsgálják majd meg az egyes tényállításokat. Persze az sem zárható ki, hogy végeredményben kiderül, a felperes célja csupán az anyagi haszonszerzés.
Maga a döntés viszont precedensértékű lesz, hiszen amennyiben a bíróság helyt ad Kaley keresetének, az nagy változásokat hozhat ezen platformok algoritmusának működésében. Elképzelhető, hogy igyekeznek tompítani vagy éppen kiiktatni a függőséget okozó funkciókat, sok közösségimédia-függő örömére.
Kapcsolódó:
Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép

