Az egyik leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergben a Zöldek megtartották első helyüket, így ha kevéssel is, de bezsebelték a győzelmet, tehát továbbra is vezethetik a tartományt, vélhetően a CDU-val karöltve. Ez azt is jelenti, hogy hivatalba léphet Németország első bevándorló hátterű (török) miniszterelnöke, Cem Özdemir. Ez volt az első olyan tartományi voksolás, amely már a Merz-kormány és a nagykoalíció alatt történt, habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2025 őszén sor került egy önkormányzati választásra Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol az AfD a várakozásoknál szerényebben teljesített. Ez a voksolás sokkal nagyobb horderejű volt.

A német gazdaság szívcsakrája

Németországban az idei évben úgymond szuper választási év van, ugyanis 7 hónap alatt 8 különböző választást tartanak. Ezek közül Baden-Württemberg volt az első, ami azért is mutat túl önmagán, mert az eredmények jól visszatükrözik a német közvélemény aktuális állapotát.

Az eredménytől függetlenül az borítékolható volt, hogy a választás egy korszak végét hozza el, ugyanis az eddigi zöld tartományi miniszterelnök, Winfried Kretschmann 15 év után visszavonult, és a Zöldek élén már utódja, Cem Özdemir, a Scholz-kormány korábbi szövetségi élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztere szerepelt. Ez azt is jelentette, hogy a Manuel Hagel vezette CDU-nak reális esélye nyílt a tartomány vezetésének visszaszerzésére, igaz, eddig is egy Zöldek–CDU-koalíció vezette a tartományt, de 2016 óta a Zöldek adták a nagyobb politikai erőt, ezzel a miniszterelnököt is. Mivel a voksolás előtti mérések igen kiélezett versenyt mutattak, a kérdés csak az volt, hogy a CDU vagy a Zöldek futnak be első helyen.

Érdekes anomália volt a mérésekben (ami végül az eredményekben is realizálódott), hogy a pártpreferenciákat tekintve a CDU szűken vezetett, míg Özdemir jelentős előnyre tett szert a miniszterelnök-jelöltek versenyében, ami annak is volt köszönhető, hogy elődjéhez hasonlóan a párt mérsékeltebb vonalát erősítette.

Az utolsó hetekben azonba az Zöldek kezdték ledolgozni a hátrányukat a CDU-val szemben, így nyílttá vált a verseny, amit végül meg is nyertek, miközben az AfD is visszaesett az ősszel mért 26 százalékos csúcsról.

Cem Özdemir kapcsán nemcsak azt érdemes megjegyezni, hogy ő lesz az első migrációs hátterű miniszterelnök egy német tartományban, hanem azt is, hogy a legjobb eddigi zöldpárti választókörzeti eredményt szerezte 47,9 százalékkal Stuttgart II-es választókerületében, őt követte a CDU jelöltje 25 százalékkal.

Baden-Württemberg sorsa nem lényegtelen, ugyanis Németország egyik fő gazdasági motorja olyan ipari központokkal, mint a Mercedes-Benz Group, a Porsche vagy a Bosch, éppen ezért jó indikátor: a tartomány teljesítménye az egész német gazdaságban és politikában érezhetővé válik. Az eredmény így azt is jelzi, hogy az ország milyen politikai irányba mozdulhat el az elkövetkező években.

Módosítások a választási rendszerben

Baden-Württembergben 2022-ben fogadták el, hogy a 16 és 17 évesek is szavazhatnak a tartományi választásokon. A tartományi parlament ekkor kétharmados többséggel módosította a választási törvényt és az alkotmányt, így a választójogi korhatár 18-ról 16 évre csökkent. A reformot a Zöldek, a CDU és az SPD is támogatta, míg az FDP és az AfD ellenezte. Így ez volt az első olyan tartományi választás, amelyen már a 16 évesek is szavazhattak. Emellett most már minden választópolgárnak két szavazata volt.

​Már az előzetes becslések is azt mutatták, hogy a Zöldek a hajrában megfordították az állást a CDU-val szemben, ami annak volt köszönhető, hogy a kis pártok szavazói (FDP, Baloldal) a két nagyobb párt felé húztak.

Az AfD pedig örülhet, hiszen amellett, hogy javítottak korábbi eredményükön, az SPD gyenge szereplése miatt a legnagyobb ellenzéki erő lett.

Érdemes kiemelni azonban, hogy a választási rendszer változásait: a tartományi parlament minimum 120 fős, ebben nincs változás, de abban igen, hogy ez volt az első voksolás, ahol a képviselőket vegyes-arányos rendszerben választották meg. A korábbi egy szavazatos rendszert, mikor mindenki egy helyi jelöltre voksolhatott, felváltotta a Bundestag-választáshoz hasonló két szavazatos rendszer: az egyik egyéni jelöltre adható 70 választókerületben, a másik a tartományi listára.

Ennek hatása látszik az eredményen: listán a Zöldek, egyéniben a CDU nyert, itt az SPD is jobban teljesített. Ez azt jelenti, hogy a szavazók a listák közt taktikusan szavaztak, mivel tisztában voltak azzal, hogy a Zöldek és a CDU közt a valódi verseny lényegében a miniszterelnöki székért folyik, illetve hogy ki vezesse a kormányt. Így vélhetően sokan listán a Zöldeket választották, egyéniben pedig a CDU-t, jelezve, hogy itt tudnak másként voksolni.

Konzervatív tartomány, de 15 éve a Zöldek vezetik

Baden-Württemberg jelenleg az egyetlen olyan tartomány, amelynek zöldpárti miniszterelnöke van, aki 15 éve vezeti a harmadik leggazdagabb régiót. Fontos megjegyezni, hogy egy alapvetően konzervatív beállítottságú tartományról beszélünk: a korábbi választásokon volt példa 60 százalék körüli CDU-eredményekre is például a 70-es években, de 1960-tól egészen 2016-ig a CDU adta a legnagyobb politikai erőt, habár 2011-ben a CDU szerezte a legtöbb szavazatot, a Zöldek az SPD-vel koalícióztak, így ők ellenzékbe szorultak. Winfried Kretschmann egyébként a Zöldek konzervatívabb szárnyához tartozott, ezért is lehetett sikeres zöldként a szintén konzervatív tartományban.

Egészen 2016-ig kellett várni a Zöldek első tartományi győzelméig, ami Kretschmann népszerűségének, másfelől pedig az AfD berobbanásának volt köszönhető, ami a Zöldek–CDU-koalíciót eredményezte, amely négyéves regnálása alatt többek közt azzal a furcsasággal szembesült, hogy Kretschmann például a migráció terén sokkal konzervatívabb álláspontot vett fel, mint pártja. 2021-ben tovább folytatódhatott ez a koalíciós forma az AfD gyenge szereplése miatt, azonban a 2021-es szövetségi választásokon sokakban bizonytalanságokat keltett az uniópártok kancellárjelöltje, Armin Laschet körüli belső viszály. Ennek az volt az oka, hogy Markus Schröder népszerűbb volt, de a rivalizálás árnyékot vetett a CDU megítélésére.

Abból a szempontból is történelmi volt a voksolás, hogy 157 fővel most alakult a tartomány eddigi legnagyobb parlamentje: a mandátumok száma 2021-ben 154, 2016-ban pedig 143 volt. A mostani voksoláson a Zöldek azonban megtartották első helyüket és a listás szavazatok 30,2 százalékát szerezték meg. A CDU nem sokkal maradt le 29,7 százalékkal, míg az AfD 18,8 százalékot szerzett, az SPD pedig, 5,5-ös eredményével nem sokkal lépte át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Viszont az FDP (4,4) kiesett a tartományi parlamentből, ahogy a Baloldal (4,4) sem jutott képviselethez. A részvétel az öt évvel ezelőttihez képest érdemben magasabb volt 5,8 százalékponttal: míg 2021-ben a részvétel 63,8, addig most 69,6 százalék volt. Ha megnézzük az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat, ott sokkal erősebben szerepelt a CDU, míg gyengébben a Zöldek: előbbi 34,3, utóbbi 25,5 százalékot ért el, az AfD a listás eredményét ismételte meg, míg az SPD itt jobban szerepelt 8,4 százalékos eredménnyel.

Ha az egyéni jelöltekre adott szavazatokat nézzük, a Zöldek 7,1 százalékpontot rontottak korábbi eredményükön, a CDU 10,2 százalékpontot erősödött, az AfD 9,1-et, az SPD 2,6, az FDP pedig 5,7 százalékponttal gyengült. A listás szavazatokat nézve viszont az AfD erősödött leginkább 9,1 százalékponttal, a CDU is, de már csak 5,6 százalékponttal, míg a Zöldek 2,4, az SPD és az FDP 5,5, illetve 6,1 százalékponttal esett. A Baloldal minimálisan erősödött, ami nem jelentett egy mandátumot sem egyéniben, sem listán: előbbi esetben az erősödés 1,4, utóbbiban 0,8 százalékpont volt.

Ez azt is jelenti, hogy a tartományi parlamentben immár csak 4 politikai erő képviselteti magát. A törvényhozás azonban a korábbinál jobbra tolódott: a 157 képviselői helyből a Zöldek és a CDU is 56 mandátumot szerzett, de míg az utóbbi túlnyerte magát az egyéni kerületekben és a 70 választókerületből 56-ban aratott győzelmet, így minden mandátuma onnan származik, addig az előbbi 13 választókerületet nyert meg, így 43 helyet listán szerzett meg.

A harmadik legnagyobb erővé lépett elő, illetve 2016 után vissza az AfD, amely 35 mandátumot szerzett: érdekesség, hogy ezek közül egyet (Mannheim I-es választókerületét) 22,3 százalékos eredménnyel nyerte meg az ottani jelölt, míg listán Pforzheimban kapta a legtöbb szavazatot pártlistán, ami 26,4 százalék volt. Ezzel a mandátumszámmal az AfD felülmúlta a 2016-os eddigi legerősebb eredményét, mikor a listás szavazatok 15,1 százalékával 23 mandátumot szerzett, akkor két egyéni választókerületet megnyerve (Mannheim I., Pforzheim). Az SPD nem nyert egyéni kerületet, így a 10 megszerzett mandátumát pártlistáról érte el.

Mandátumok tekintetében ez azt jelenti, hogy a Zöldek 2 helyet veszítettek 2021-hez képest, míg az SPD 9-et, miközben a CDU képviselői helyeinek számát 14-gyel, az AfD 18-cal tudta növelni, miközben az FDP mind a 18-at elveszítette, ráadásul a Baloldal még szavazatszámban is megelőzte őket mintegy kétezer szavazattal.

Azaz a jobboldali politikai erők (CDU, AfD) a tartományi parlament helyeinek 58 százaléka felett rendelkeznek, amely arány 2016-ban 38,3, míg 2011-ben 45,5 százalék volt.

Vagyis 79 mandátum kell a minimális többség eléréshez. Ha csak a számokat nézzük, ennek elérésére három forgatókönyv létezik: egy Zöldek–CDU-koalíció 71,3 százalékos magabiztos többséget (112 mandátum) jelent, egy Zöldek–AfD-koalíció és egy CDU–AfD-koalíció szintén 58 százalékos többséget jelentene (91 mandátum). Tekintettel azonban arra, hogy az AfD-t továbbra is körül veszi a német tűzfal (Brandmauer), vagyis egyik politikai erő sem hajlandó együttműködni vele, folytatódni fog a 2016 óta működő zöld-fekete vagyis Zöldek–CDU-koalíció annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyot estek a koalíció konjunktúraszámai.

Történelmi AfD-eredmény, csalódott CDU

A választás igazi nyertese egyértelműen az AfD volt: legnagyobb arányban tudta növelni a listás támogatottságát, valamint számban a képviselői helyeit. Nem beszélve arról, hogy az AfD eddigi legjobb eredményét érte el egy nyugatnémet tartományban 18,8 százalékkal. Az a tény, hogy még egy további cikluson keresztül egy népszerűségéből veszítő koalíció fogja vezetni a tartományt, nem zárható ki, hogy az AfD további erősödését vetíti előre, amely immár a legnagyobb ellenzéki párt.

Ha a szavazatszámokat nézzük, jól látható, hogy az AfD immár a nagy pártok közé sorolható Baden-Württembergben, hiszen listán a Zöldek és CDU mellett az AfD tudott legalább 1 milliós tábort az urnákhoz vinni: a Zöldek és a CDU listán 1,6, az AfD 1 millió szavazatot szerzett.

Annak ellenére, hogy a CDU megjavította az eredményét 2021-hez képest (hiszen 29,7 százalékot ért el listán és a legtöbb egyéni mandátumot nyerte), mégis vesztesnek érezheti magát, mivel a felmérések szerint előnnyel fordult a kampányra, ám annak gyengesége miatt a Zöldek az utolsó pillanatban fordítani tudtak, így a CDU esélye, hogy visszavegye a tartomány vezetését, elúszott.

Ráadásul ha a CDU nem szavazta volna meg pár évvel ezelőtt a tartományi választói korhatár 16 évre való leszállítását, akkor az adatok szerint most első helyen végzett volna, ez volt ugyanis az első olyan voksolás, amire ez az új szabály már érvényes volt.

Ilyen háttérrel rossz szájízzel fordulhat a CDU a koalíciós tárgyalásokra, ahol ismét csak a másodhegedűs szerep jut majd neki, nem véletlen van tele feszültséggel és dühvel a párt.

Ebben a fénytörésben különösen érdekesnek ígérkeznek az őszi keleti tartományokban tartandó választások (Szász-Anhalt, Mecklenburg-Elő-Pomeránia), amely az AfD-nek jóval kedvezőbb terep, ahol a felmérésekben 40 százalék körüli eredménnyel áll az élen. Ősszel kiderül, ez mire lesz elég.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons