Az orosz központi bank adatai szerint a nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. Ennek a pénznek a legnagyobb része Európában, főként a belga Euroclear elszámolóháznál található. Az Európai Unió tavaly decemberben döntött úgy, hogy ezeket az eszközöket határozatlan időre zárolja.

Oroszország erre két fronton is reagált: először Moszkvában indított pert az Euroclear ellen több mint 230 milliárd dolláros kártérítési igénnyel. Most pedig az Európai Unió Bírósága előtt a befagyasztás jogalapját támadva igyekszik megkérdőjelezni a döntés jogszerűségét.

A befagyasztásról

A hivatalos uniós indoklás szerint, ha nem zárolják az orosz pénzeket,

az Oroszországot új forrásokhoz juttatta volna a háború folytatásához, illetve a tartalék elvitele súlyos gazdasági és pénzügyi kockázatokat jelentett volna az EU számára.

A politikai logika a döntés mögött sokkal nyilvánvalóbb: Brüsszel célja az volt, hogy egy olyan jogi konstrukciót hozzon létre, ami kiveszi az orosz vagyon kérdését a vétózható döntések közül. Korábban ugyanis a szankciós jellegű intézkedések meghosszabbítása rendszeres politikai egyeztetést igényelt, ami minden alkalommal megnyitotta a vétó vagy a vétóval való fenyegetés lehetőségét. Ezzel az egésszel az EU célja a magyar mozgástér korlátozása volt. A decemberben megalkotott konstrukció ezzel szemben egy tartósabb, stabilabb jogi keretet ad a befagyasztásnak, és egyúttal szűkíti a tagállami blokkolás lehetőségét.

Az orosz érvelés

Moszkva keresetének középpontjában az áll, hogy a befagyasztást nem megfelelő döntéshozatali rendben fogadták el. Az orosz jegybank úgy véli, hogy az

ilyen horderejű intézkedéshez egyhangú tagállami döntésre lett volna szükség, az EU viszont olyan egy jogalapot választott, amely lehetővé tette a többségi döntéshozatalt.

Ezenkívül az orosz fél nemzetközi jogi érveket is felhoz, azt állítva, hogy a rendelet sérti a tulajdonhoz való jogot, a bírósághoz való fordulás jogát, valamint az államok és központi bankjaik szuverén immunitását.

Ezek az érvek politikailag jól használhatók, jogilag azonban kérdésesek. A legerősebb pont kétségtelenül az eljárási kérdés lehet, ha ugyanis a bíróság arra jutna, hogy az EU valóban nem a megfelelő jogalapon járt el, az komoly precedenst teremtene. Az alapjogi és immunitási érvek már nehezebb terepet jelentenek, mert az EU minden bizonnyal arra fog hivatkozni, hogy itt nem végleges vagyonelvonásról, csupán ideiglenes hozzáférési tilalomról van szó.

Mekkora az oroszok esélye?

A kérdés nagyobb politikai hírverést kavart, amiből arra következtethetünk, hogy Oroszország komoly áttörésre készül, még ha ennek a sikere korlátozott is. Az uniós intézmények erős érvrendszert építettek arra, hogy a döntés nem elkobzás, hanem az EU gazdasági önvédelmét szolgáló ideiglenes hozzáférési tilalom. A háborús környezet, az európai pénzügyi stabilitásra hivatkozó indokolás és a Tanács mozgástere együtt komoly védelmi vonalat alkot.

Oroszország számára a per igazi értéke ezért nem feltétlenül a gyors jogi győzelem megszerzése, sokkal inkább az, hogy napirenden tartja az ügyet, megkérdőjelezi az uniós eljárás legitimitását, illetve igyekszik bizonytalanságot kelteni a vagyonkezelési és jogi környezet körül.

A pénzügyi infrastruktúra hitelessége

Hosszú távon következményként a befagyasztott orosz vagyon körüli hercehurca újabb versenyképességi problémákat is okoz az EU számára. Ha azt látják a befektetők, hogy az unió területén tartott jegybanki vagy szuverén tartalékok konfliktus esetén évekig zárolhatók, illetve Brüsszel folyamatosan el szeretné költeni ezeket az összegeket, akkor hosszabb távon nőhet az igény a tartalékok földrajzi és intézményi diverzifikálására. Ez nem egyik napról a másikra rengeti meg Európa pénzügyi helyzetét, de lassan gyengítheti azt a bizalmat, amely a nagy európai értéktárakat és letétkezelőket a globális pénzügyi rendszer stabil elemeivé tette.

Ez azt jelenti, hogy újabb harmadik országbeli befektetők hagyhatják el az uniót a vagyonukat féltve, vagy éppen potenciális befektetők riadnak el.

Az EU-s elit is nyerhet

Ha bírósági úton is jóváhagyják a decemberi jogi konstrukciót, akkor az EU megerősítést nyer arra vonatkozóan, hogy kivételes geopolitikai helyzetben a pénzügyi eszközöket a korábbiaknál rugalmasabban, a vétójogot és egyhangúságot megkerülve használja.

Ez ismét érdemi elmozdulás lenne a föderalista típusú megoldás irányába, azaz a nemzetállamok felszámolása és a politikai unió kialakítása felé.

A per jelentősége hazánk szempontjából is fontos, hiszen azt méri, hogy milyen mértékben marad meg a szuverén tagállami érdekérvényesítés lehetősége az uniós ügyekben. Az EU ugyanis egyre több területen igyekszik áttérni a többségi döntéshozatalra, kiiktatva a tagállami vétó lehetőségét; az Európai Bíróság előtti per is lényegében ezen, a megfelelő jogalap megválasztása és az eljárásrend vitatásán nyugszik.

Kapcsolódó:

Borítókép: mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép