A globális gazdaság eddigi logikája a költséghatékonyságra és a gyors ellátási láncokra épült, feltételezve, hogy a technológia és az adatáramlás semleges. Ez az illúzió azonban szertefoszlott, hiszen a széttöredezett világrend sarokköveit immár az alábbi három regionális dinamika határozza meg.

A csendes-óceáni térségben a chipek és szoftverek szintjén szakad ketté a világ, a Közel-Keleten az ottani konfliktus roppantja meg a felhő-infrastruktúrákat, míg az Európai Unió egy új, saját fejlesztésű jogszabály segítségével próbálja visszaszerezni a szuverenitását.

A Szilícium-szakadék

A globalizáció szétszakadásának legjelentősebb frontvonala az Egyesült Államok és Kína között húzódik. A két szuperhatalom ugyanis eljutott abba a fázisba, hogy már két, egymással rivális és inkompatibilis, zárt technológiai ökoszisztéma kiépítésén dolgoznak.

A konfliktus középpontjában a mesterséges intelligencia betanításához elengedhetetlen csúcskategóriás félvezetők állnak. Az amerikai Nvidia leállította a kifejezetten a kínai piacra optimalizált H200 típusú MI-processzorok szállítását, ami nem nevezhető egyoldalú amerikai szankciónak. Hiszen miközben Washington nemzetbiztonsági okokra hivatkozva leállította az exportját, addig Peking központi jóváhagyáshoz kötötte ezen chipek behozatalát azzal a céllal, hogy adminisztratív eszközökkel kényszerítse rá a hazai vállalatokat a kínai fejlesztésű alternatívák használatára.

Erre a technológiai elzárkózásra Kína az idei törvényhozási ülésszakon bemutatott tizenötödik ötéves tervvel válaszolt, amely történelmi paradigmaváltást jelent. Peking elfogadott egy mérsékeltebb, 4,5 és 5 százalék közötti gazdasági bővülési célt, a feláldozott növekedésért cserébe pedig a teljes állami gépezet fókuszát a technológiai függetlenségre és az önellátásra helyezte. A terv lényege a kutatás-fejlesztési források évi 7 százalékos növelése, amelynek célja a csúcstechnológia és az ipari robotika csúcsra járatása.

A világ technológiai rendszere kettészakadt a nyugati, felhőalapú zárt és a nyílt forráskódú ázsiai megoldásokra.

A Közel-Keleten a felhőkre lőnek

Eközben a Közel-Keleten a digitális kereskedelmi infrastruktúrát bevonták a hagyományos kinetikus hadviselésbe. Az arab térség államai, kiemelten Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, dollármilliárdokat fektettek be annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia globális központjaivá váljanak. Ezt a folyamatot jelzi a Microsoft 15 milliárd dolláros gigaberuházása is.

A geopolitika azonban megrengette a techcégek terveit.

Az iráni katonai csapások ugyanis fizikai károkat és szolgáltatáskiesést okoztak a régióba telepített nemzetközi adatközpontokban. Az Amazon (AWS) felhőszolgáltatásának emírségekbeli és bahreini létesítményeiben áramkimaradások voltak, miután feltehetőleg drónok vagy rakétatörmelékek csapódtak a komplexumba.

Ez az incidens rávilágított arra, hogy a hatalmas energiaigényű szerverparkok fegyveres konfliktusok esetén katonai célpontokká válhatnak, vagyis a kibervédelem értéktelen, ha a szervert egy fizikai csapás képes megsemmisíteni. Ennek hatására a térségben és a stratégiai tervezésben azonnal előtérbe került a „digitális nagykövetségek” koncepciója, amely garantálja, hogy egy támadás esetén a kulcsfontosságú adatokat és rendszereket automatikusan átküldjék egy földrajzilag távoli, biztonságos szövetséges állam infrastruktúrájába.

Túl a vámokon

A globális feszültségek kereszttüzében az Európai Unió radikális stratégiai irányváltást hajtott végre, és a hivatalos helyzetértékelése a Draghi-jelentés nyomán kimondja, hogy

a harmadik országoktól való függőségek fegyverként való felhasználása közvetlen fenyegetést jelent az európai ipar és gazdaság biztonságára.

Ennek a fenyegetésnek a semlegesítésére született meg az Industrial Accelerator Act tervezete.

Az EU ugyanis felismerte, hogy a vámok gátat szabnak a fejlődésnek, és tovább erősítik a harmadik országok technológiai fölényét. A rendelettervezet ezért egy szigorú, hatpontos feltételrendszert ír elő minden 100 millió eurót meghaladó stratégiai ipari (például akkumulátor- vagy elektromosjármű-ipari) beruházás számára. Az engedélyek és támogatások megszerzéséhez az alábbiakból legalább négyet teljesíteni kell.

Munkaerőkvóta: a beruházás által létrehozott magas hozzáadott értékű munkahelyeken a foglalkoztatottak legalább felének uniós állampolgárnak kell lennie. A kvóta így jelentősen korlátozza a távol-keleti vendégmunkások tömeges alkalmazását.

Tulajdonosi korlátozás: az unión kívüli befektetők tulajdonrésze nem haladhatja meg a 49 százalékot az európai leányvállalatokban.

Együttműködés és ellenőrzés: a külföldi tőkének kötelezően európai vegyesvállalatot kell alapítania egy vagy több helyi, uniós jogalannyal, ami gátat szab a zárt tulajdonú külföldi leánycégek térnyerésének.

Technológiai transzfer: a külföldi beruházónak szerződésekben kell garantálnia az innováció és a tudás megosztását a helyi európai partnerekkel, beleértve a szellemi tulajdonjogokhoz és a licencekhez való hozzáférést.

Kutatás-fejlesztési kötelezettség: a beruházó anyavállalatának a globális éves bruttó bevételének legalább 1 százalékát kötelezően az EU-n belüli innovációra és kutatás-fejlesztésre kell fordítania.

Lokalizált ellátási láncok: a termeléshez kötelezően magas szintű európai alkatrész- és alapanyag-beszerzést kell biztosítani. Az iparág-specifikus szabályok (például a zöldközbeszerzések és EV-támogatások esetében) a járműalkatrészeknél 70, míg a beépülő alacsony karbonlábnyomú nyersanyagoknál (mint az alumínium) 25-30 százalékos minimális európai származási arányt írnak elő.

A cél az, hogy a külső cégeket rákényszerítsék arra, hogy a beruházásaikon az EU is nyerjen.

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat jelenleg az uniós jogalkotási folyamat elején jár, így ahhoz, hogy a tervezetből kötelező érvényű rendelet váljon, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának együttes jóváhagyása szükséges.

A Tanácsban zajló több hónapos tárgyalási folyamat során a jogszabály puhítása borítékolható. Az európai ipar – különösen a keleti beszállítókra és a kínai felvevőpiacra utalt német autóipari lobbi – minden bizonnyal óriási nyomást fog gyakorolni a döntéshozókra.

Fotó: Dreamstime

Kapcsolódó: