Egyre több EU-s vezető gondolja úgy, hogy tárgyalásokat kellene kezdeményezni a Kremllel, mielőtt Európa valóban menüként végzi az amerikai–orosz vacsoraasztalnál.

Bart De Wever belga miniszterelnök szombaton felszólította az Európai Uniót, hogy a tagállamainak adjon felhatalmazást az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra, miután az eddigi eszközeik hatástalannak bizonyultak arra, hogy rávegyék Moszkvát a háború befejezésére.

„Mivel nem vagyunk képesek fegyverekkel hatni Putyinra Ukrajnában, de gazdaságilag sem tudjuk megfogni az Egyesült Államok támogatása nélkül, csak egyetlen módszer maradt: megállapodást kell kötni vele” – állapította meg a belga kormányfő, aki egyébként is kissé fekete báránynak számít a háborúpárti politikusok között, amióta miatta került le a napirendről a zárolt orosz vagyonok átjátszása Ukrajnának.

De Wever Washingtonnal kapcsolatban külön kiemelte, hogy Oroszország térdre kényszerítése csak „az Egyesült Államok 100 százalékos közreműködésével” lenne lehetséges, ugyanakkor a Fehér Ház láthatóan nem köteleződött el Ukrajna mellett, sőt az álláspontja mintha közelebb állna Putyinéhoz.

A miniszterelnök, aki már decemberben arról beszélt, hogy Oroszország nem fogja elveszíteni a háborút, ezúttal is a lényegre tapintott. Mint mondta, míg az amerikaiak nyomást gyakorolnak Ukrajnára a tárgyalóasztalnál, addig az európaiak felhatalmazás hiányában és a párbeszédre való képtelenségük miatt egyáltalán nincsenek jelen a tárgyalásokon, ez pedig a békekötésnél rendkívül súlyos következményekkel fog járni az EU-ra nézve.

A magyar kormány a háború kitörése óta nyitva tartja a diplomáciai és kommunikációs csatornákat Moszkvával, és azóta kéri a tagállamokat, hogy tegyenek azok is így. A hazai szavak eddig süket fülekre találtak, a szlovák miniszterelnök az egyetlen, aki hivatalosan is kapcsolatban áll Putyinnal. A közelmúltban a „nagyok” közül Macron elnök próbálkozott az orosz elnökkel fennálló régebbi kiváló kapcsolatának felmelegítésével, osztva De Wever aggodalmát a tárgyalási kimaradás következményeiről – nem sok sikerrel.

Az Európai Bizottság és a németek ellenkezése azonban egyelőre jegeli a forró témát: Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint az Európai Uniónak „először meg kell állapodnia arról, hogy mit vár el Oroszországtól”, majd csak utána lehet felvennie a kapcsolatot Putyinnal. Szerinte Európának „maximalista követeléseket” kell megfogalmaznia, és nyomást kell gyakorolnia a Kremlre, hogy engedményeket tegyen.

Miután Bart De Wever éppen arra mutatott rá, hogy semmilyen eszközzel nem tudnak nyomást gyakorolni Oroszországra, amely (Trumppal együtt) egyébként sem tekinti Európát partnernek a tárgyalásokon, a belga miniszterelnök szavaira nem sokan és nem sokáig fognak emlékezni. Európa továbbra is a partvonalról figyeli az eseményeket, így párbeszéd nélkül beleszólása vagy érdemi javaslata nem lesz a minden valószínűség szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kedvező békefolyamatban.

Kapcsolódó:

Fotó: Fehér Ház