Az Öböl-államok szuverén vagyonalapjai már ma is több ezer milliárd dollárt kezelnek, miközben Dubaj egyre több befektetőt és pénzügyi szereplőt vonz. A geopolitikai feszültségek rövid távon kockázatot jelentenek, hosszabb távon azonban a régió a multipolárissá váló világgazdaság egyik pénzügyi csomópontjává válhat.

A jelenlegi iráni konfliktus kapcsán – de általánosságban is – a közel-keleti geopolitikai feszültségek többnyire az energiapiacok felől kerülnek a világgazdasági elemzések középpontjába. A Perzsa-öböl térsége azonban az elmúlt két évtizedben már nem csupán az olaj- és gázexport miatt vált meghatározóvá, fokozatosan a globális pénzügyi rendszer egyik fontos csomópontja lett.

A dubaji, az abu-dzabi és a dohai pénzügyi központok a nemzetközi tőke számára egyfajta köztes zónát jelentenek a nyugati és az ázsiai gazdasági blokkok között, a mostani súlyos geopolitikai feszültségek ezért nemcsak az energiapiacokra, hanem a globális tőkeáramlásokra is hatással lehetnek. Egyes elemzések szerint a regionális konfliktusok akár tönkre is tehetik a Perzsa-öböl pénzügyi központként betöltött szerepét.

A térség pénzügyi modellje eddig arra épült, hogy stabil, alacsony adózású és viszonylag rugalmas szabályozási környezetet kínált a nemzetközi befektetőknek. Dubaj az elmúlt években a világ egyik leggyorsabban növekvő pénzügyi központjává vált: a Dubai International Financial Centre pénzügyi negyedében ma már több mint 290 bank és pénzügyi intézmény, valamint több mint 500 vagyonkezelő és befektetési cég működik, miközben a központban 8800 feletti vállalat és több mint 50 ezer pénzügyi szakember dolgozik.

Háborús kockázat egy feltörekvő pénzügyi központban

A térségben zajló harcok és rakétatámadások azonban növelik a régió geopolitikai kockázatát, ami átmenetileg csökkentheti a pénzügyi központok vonzerejét. A konfliktus hatása már most látható: a dubaji és az abu-dzabi tőzsdék esnek, egyes bankok működésében zavarok jelentkeztek, miközben a logisztikai láncok sérülése, valamint a külföldi szakemberek részleges evakuálása arra utal, hogy Dubaj „biztonságos menedék” státusza is megkérdőjeleződik.

Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi központok reputációja gyakran rendkívül ellenállónak bizonyul. Hongkong a 2019-es tüntetések ellenére meghatározó pénzügyi csomópont maradt, Szingapúrban a regionális feszültségek dacára tovább gyarapszik a kezelt vagyon, London pedig a brexit után is a globális pénzügyi rendszer egyik kulcsszereplője maradt. A Perzsa-öböl esetében ezért valószínűbb, hogy a konfliktusok elsősorban a kockázati prémiumot növelik, miközben a pénzügyi központi szerepet csak korlátozottan érintik. A régió államainak ráadásul jelentős pénzügyi tartalékai és szuverén vagyonalapjai vannak, amelyek válsághelyzetben is stabilizáló szerepet tölthetnek be. Nem véletlen, hogy a Perzsa-öböl államai ma már a globális tőkepiacok egyik legnagyobb befektetői közé tartoznak.

Az Öböl-államok a nagy befektetők

A jelenlegi konfliktus a Gulf-államok globális befektetéseit is érinti, ugyanis a Perzsa-öböl szuverén vagyonalapjai ma a világ egyik legnagyobb tőketulajdonosi csoportját alkotják. A legnagyobbak közé tartozik az Abu Dhabi Investment Authority (mintegy 1 ezermilliárd dollár), a szaúdi Public Investment Fund (közel 900 milliárd) és a katari Qatar Investment Authority (mintegy 500 milliárd). A régió szuverén alapjai összességében nagyjából 5 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek, ami a globális tőkepiacok egyik legnagyobb állami befektetői blokkjává teszi őket. Ezek az alapok az elmúlt évtizedekben meghatározó befektetőkké váltak a nyugati tőkepiacokon is, az infrastruktúra-beruházásoktól a technológiai vállalatokig.

A tőke kelet felé fordul

Az utóbbi években azonban már kirajzolódik egy új tendencia, a befektetések egyre nagyobb része ugyanis Ázsia és a Közel-Kelet felé irányul. A világgazdaság súlypontjának kelet felé tolódása, valamint a geopolitikai kockázatok növekedése pedig arra ösztönzi a régió befektetőit, hogy diverzifikálják portfólióikat. Az Öböl-államok egyre több tőkét irányítanak regionális projektekbe és az ázsiai gazdaságokba, miközben a nyugati befektetések súlya mérséklődik.

Paradox módon épp ezek a folyamatok erősíthetik a Perzsa-öböl pénzügyi szerepét a következő évtizedekben, ugyanis a térségben hatalmas mennyiségű tőke koncentrálódik, amit kezelni és befektetni kell. Korábban számos példa volt arra, hogy a nagy tőkekoncentrációk gyakran elősegítik az új pénzügyi központok kialakulását. London a brit birodalmi tőke, New York az amerikai ipari vagyon, Hongkong a kínai kereskedelmi tőke miatt emelkedhetett ki.

Dubaj: három kontinens kereskedelmi csomópontja

A Perzsa-öböl másik fontos előnye földrajzi és gazdasági helyzete. A régió az Európa, Ázsia és Afrika közötti kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Dubaj például ma már a világ egyik legfontosabb légi közlekedési és logisztikai csomópontja, ami természetes módon vonzza a pénzügyi szolgáltatásokat is. A globális kereskedelemhez kapcsolódó finanszírozás, biztosítás és befektetés jelentős része jellemzően az ilyen kereskedelmi hubokban koncentrálódik.

A város emellett a modern infrastruktúrájával, a luxusingatlanjaival, a nemzetközi iskoláival és a magas közbiztonságával a globális pénzügyi elit számára is versenyképes életkörülményeket kínál.

Az elmúlt években egy új jelenség is megfigyelhető: a globális pénzügyi elit egy része Londonból és New Yorkból Dubaj felé mozdul, aminek az egyik legfontosabb oka az adózási különbség. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a felső jövedelmi adókulcsok rendkívül magasak, miközben az Egyesült Arab Emírségekben gyakorlatilag nincs személyi jövedelemadó. Egy nagy befektetési alap menedzsere számára ez évente akár több millió dolláros különbséget is jelenthet.

Felső jövedelmi adókulcsok összehasonlítása

Pénzügyi központ	Személyi jövedelemadó felső határa (százalék)
New York	50–52 (szövetségi + állami + városi)
London	45
Dubaj	0

Forrás: OECD, EY Global Tax Guide, UAE Ministry of Finance

A dollár után: egy multipoláris pénzügyi rendszer felé

Mindebben az elmozdulásban, a geopolitikai tényezők is szerepet játszanak, mivel a pénzügyi szankciók és a geopolitikai blokkok erősödése miatt egyre több befektető keres olyan pénzügyi központokat, amelyek viszonylag semlegesek a nagyhatalmi rivalizálásban. Dubaj ilyen értelemben köztes tér, miután egyszerre kapcsolódik a nyugati pénzügyi rendszerhez és az ázsiai gazdaságokhoz.

Mindeközben a globális pénzügyi rendszer egészében is jelentős átalakulások láthatók, például a dollár dominanciája továbbra is erős, de egyre több ország próbálja csökkenteni dollárfüggőségét. A pénzügyi szankciók gyakori alkalmazása és a világgazdaság súlypontjának kelet felé tolódása hosszabb távon multipoláris pénzügyi rendszert eredményezhet.

Ebben az új rendszerben a dollár továbbra is meghatározó maradhat, de mellette más valuták – például az euró vagy a jüan – is nagyobb szerepet kaphatnak. Ezáltal a globális pénzügyi infrastruktúra kevésbé lenne egy központú, inkább több regionális pénzügyi csomópont köré szerveződne. Egy ilyen struktúrában pedig a Közel-Kelet pénzügyi központjai fontos közvetítő szerepet tölthetnek be.

A pénzügyi rendszer átalakulása ugyanakkor nem megy végbe egyik napról a másikra. A dollárnak komoly előnyei vannak, az amerikai pénzügyi piac mérete, likviditása és intézményi háttere, így a változás egy lassú, több évtizedes folyamat lehet, amelyben fokozatosan erősödhetnek az új pénzügyi központok és valuták.

A Perzsa-öböl térsége ebben a folyamatban kulcsszereplővé válhat. Ha a régió képes fenntartani a politikai stabilitását és tovább fejleszteni a pénzügyi infrastruktúráját, akkor Dubaj és Abu-Dzabi a következő két évtizedben könnyen a globális pénzügyi rendszer meghatározó csomópontja közé emelkedhet. Persze ne feledjük, hogy a mostani iráni konfliktus és a térségben zajló katonai műveletek rövid távon növelik a geopolitikai kockázatot, ami lassíthatja ezt a folyamatot. Hosszabb távon azonban a világgazdaság multipolárissá válása azt valószínűsíti, hogy a pénzügyi hatalom egyre inkább több regionális központ között oszlik meg, és ebben a rendszerben a Perzsa-öböl pénzügyi központjai is egyre fontosabb szerepet játszhatnak.

Foto: Dreamstime

Kapcsolódó: