A The American Conservative és a Quincy Institute for Responsible Statecraft megbízásából készült új Ipsos-felmérés szerint a 2024-ben Trumpra szavazók támogatták az Irán elleni háború megindítására vonatkozó döntést, ugyanakkor ellenzik az ország amerikai invázióját, és a konfliktus mielőbbi lezárását részesítenék előnyben.

A válaszadók 76 százaléka támogatta a háborúba lépésről szóló döntést, 40 százalékuk pedig határozottan támogatta azt, míg 23 ellenezte. Ezenfelül a válaszadók 19 százaléka jelezte, hogy a támogatása az elmúlt három hétben nőtt, míg csak 10-nél csökkent.

A háború támogatottsága erősebb az idősebb Trump-szavazók körében. Az 50 év feletti válaszadók 86 százaléka pártolja a konfliktust, szemben a 14 százaléknyi ellenzővel. Ezzel szemben a 18–29 éves megkérdezettek körében a háború támogatottsága 54 százalék volt, míg 46 elutasította azt.

A Trump 2024-es szavazói azonban általánosságban szkeptikusak a katonai beavatkozás iránt. A „Támogatná vagy ellenezné az amerikai földi csapatok Iránba küldését?” kérdésre a válaszadók 58–41 százalékos arányban ellenezték a lépést. Azonban ha Trump győzelmet hirdetne Iránban, és gyorsan véget vetne a háborúnak, 79 százalék támogatná, míg csupán 19 százalék ellenezné.

A felmérés a konfliktus potenciális gazdasági költségeire is kitért: 55 százalékuk aggódik a benzinárak emelkedése miatt, míg 45 nem. Ezek a félelmek a fiatal Trump-szavazók körében voltak a legerősebbek: a 18–29 évesek 74 százaléka aggódik a benzinárak emelkedése miatt, míg az idősebbek körében ez az arány folyamatosan csökken, és a 65 éves vagy annál idősebbeknél körében ez mindössze 43 százalék.

Izrael szerepe Trump-kormányzat Irán elleni háborús szerepvállalásában jelentős vitát váltott ki, de a megkérdezettek nem aggódtak a zsidó államnak a konfliktusra gyakorolt hatása miatt. Többségük, 57 százaléka azt mondta, hogy az ország befolyása pozitív volt, szemben azokkal, akik szerint semleges volt (29), illetve, akik szerint Izrael szerepe negatív volt (13 százalék).

A közvélemény-kutatás eredményei összhangban állnak azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint Izraellel szemben a fiatalabb generációk a legkritikusabbak: a 18–29 évesek 27 százaléka állította, hogy Izrael szerepe negatív volt a háborúban, míg a 65 év felettiek körében ez az arány 6-ra csökkent. Mégis, még a legfiatalabb Trump-szavazók is inkább Izrael-pártiak voltak: a 18–29 évesek 40 százaléka tartotta pozitívnak Izrael hatását.

Gyors rendezést akar a Trump-tábor

A felmérés egy „korlátozott intervenciópárti” választói attitűdöt jelez: a Trump-tábor támogatja az erő alkalmazását, ugyanakkor elutasítja a költséges, hosszú és jelentős katonai elköteleződést. Vagyis a gyors, demonstratív lépések elfogadottak, viszont egy hosszú, költséges háború – főként szárazföldi beavatkozással – politikailag kockázatos, ami szűkíti az amerikai stratégia mozgásterét Iránban.

A gyors lezárás iránti erős igény arra utal, hogy a társadalom nem támogatja a „végtelen háborút”. A generációs különbségek stratégiai jelentőségűek: az idősebb szavazók a katonai fellépés mellett vannak, míg a fiatalabbak megosztottabbak és érzékenyebbek a gazdasági szempontokra. Ez közép- és hosszú távon az amerikai külpolitika óvatosabbá válását vetíti előre, ahogy a fiatalabbak súlya nő. A gazdasági dimenzióban az energiaárak a kulcstényezők. Az, hogy a válaszadók jelentős aránya aggódik az üzemanyagárak miatt, jelzi, hogy a háztartási kiadások növekedésével csökkenhet a külpolitikai irányvonal támogatása.

Izrael megítélésének a relatív stabilitása azt mutatja, hogy a Trump-táborban továbbra is erős az Izrael-párti konszenzus, bár ezen a téren a fiatalabb generációk körében már látható némi változás.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons