Németországban az ipar gyengélkedése – különösen az autóipar mélyrepülése – számos nagy múltú vállalatot kényszerít arra, hogy átgondolva a korábbi működését, új partnerségekkel vagy akár a portfólió átalakításával igyekezzen biztosítani a további fennmaradását. Így tesz a Volkswagen és a BMW is: az előbbi a jövőben a hadiipar új szereplője lehet, míg az utóbbi a Rheinmetall-lal karöltve épít ellátásbiztonsági szövetséget.

A német autóipar válsága miatt a fegyvergyártásba menekül a Volkswagen

A Volkswagen tárgyalásokat folytat a védelmi rendszereket gyártó izraeli Rafael vállalattal, amely a híres-neves Vaskupola rendszer fejlesztője. A tervek szerint a VW osnabrücki üzemét alakítanák át, amit a vállalat 2030-ig tartó 35 ezer fős leépítési programja keretében jövőre bezárnának. A minimális beruházást igénylő profilváltással azonban a 2-300 főt foglalkoztató egység egy-másfél éven belül képes lehet indítóállomások, generátorok és rakétákat hordozó nehézgépjárművek gyártására a Vaskupola igényeinek megfelelően.

A VW számára nem teljesen idegen a hadiipar, hiszen a MAN leányvállalata és a Rheinmetall közös vállalkozásában gyárt katonai járműveket.

A Rafaellel kötött partnerség viszont visszatérést jelentene a fegyvergyártáshoz, amivel a cég a második világháború óta nem foglalkozott. Akkor a Wehrmacht járművei mellett a legendás V1 repülő bomba is a VW üzemeiben készült.

A Rafael közös vállalatok formájában eddig is jelen volt Németországban, hiszen a Rheinmetall és a Diehl Defence társaságában Spike rakétákat, illetve a Trophy páncélozott járművek védelmére kifejlesztett rendszert fejlesztenek és gyártanak. Az izraeli cég várhatóan egy saját üzemet is telepít Németországba, amit a Vaskupolában alkalmazható speciális kezelést igénylő rakéták előállítására terveznek. A vállalat reményei szerint új vevőkre talál Európában az ukrajnai háború által okozott fegyverkezési lázban.

A Vaskupola előnye, hogy több különböző rendszer ötvözetével az ellenséges rakéták több mint 90 százalékát képes elfogni. Igaz, a hatótávolsága csupán 70 km, mivel elsősorban a Gázából Izraelre kilőtt rakéták megállítására fejlesztették ki, illetve az iráni konfliktusban többször is kudarcot vallott, így sokan kétségbe vonják a hatékonyságát.

Fegyverbe! Fegyverbe!

A Volkswagen lépése nem váratlan fordulat, mivel azt nagyrészt a német autóipar jelentős jövedelmezőségi romlása kényszerítette ki, amit a kínai piac térnyerése és az elektromos járművekre való lassú átállás okoz. Németországban a hadiipar egyre csábítóbb a vállalatok és a befektetők szemében, amióta Berlin bejelentette, hogy a következő tíz évben több mint 500 milliárd eurót szánnak védelmi kiadásokra. A kormány ráadásul az éves katonai költségvetést is közel háromszorosára, körülbelül 155,6 milliárd euróra emelné 2029-ig.

A hadiipari ágazatra való átállás így olyan előnyökkel jár, mint a bőséges állami finanszírozás és az olcsóbb kínai versenytársak elleni védelem.

A kiadások növelése a német ipar termelési adataiban is visszatükröződik, mivel az azoktól függő ágazatok jelentős növekedést mutattak egy tavaly októberi felmérés szerint, jócskán ellensúlyozva az egyéb iparágak visszaesését. A feldolgozóipar például hét éve betegeskedik a magas energiaárak miatt, a kórképet pedig az elmúlt időszakban tovább rontotta a kínai verseny- és az amerikai vámnyomás.

A fegyverkezési láznak ugyanakkor hátrányai is vannak. A közgazdászok szerint a védelmi ipar exportlehetőségei korlátozottak, hiszen Kína kiesik a vevőkörből, az Egyesült Államok pedig a hazai termékeket részesíti előnyben. Ráadásul egyes területeken a termelékenység növekedése még mindig lassú,

a katonai beruházások pedig hosszú távon ritkán kifizetődők a gazdaság egészére nézve.

Hiszen a fegyverek vagy raktárakban állnak, vagy megsemmisítik azokat, ahelyett, hogy produktív módon használnák, nem úgy, mint a gépiparba vagy az infrastruktúrába történő beruházások esetében.

BMW és Rheinmetall: vállvetve a kínai függőség ellen

A legnagyobb német vállalatok az ellátásbiztonsági kockázatokra is választ keresnek, hogy valamilyen szintű stabilitást biztosítsanak az olyan kulcsfontosságú iparágak számára, mint az autóipar, a gépgyártás és az elektronikai ágazatok.

A kritikus nyersanyagok esetében a japán modellhez hasonló közös beszerzési struktúrát alakítanának ki. A szigetország egy központi kormányzati ügynökség segítségével csökkentette a Kínától való függőségét a ritkaföldfémek terén, miután az 2010-ben korlátozta a Japánba irányuló ritkaföldfémexportot. Az ügynökség tőkét, kölcsönöket és garanciákat nyújt a kereskedelmi házaknak és a bányászati projekteknek a nemzeti kereskedőházakkal való folyamatos magas szintű együttműködés mellett.

Az új német szervezet célja az ottani fejlesztési bank által létrehozott 1 milliárd eurós alap kiegészítése lenne, ami a kritikus nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrahasznosítására irányuló új projektek finanszírozását biztosítaná.

A német kezdeményezésben autó-, védelmi ipari, szerszámgépgyártó és a digitális technológiai vállalatokat képviselő csoportok vesznek részt, köztük olyan óriások, mint a BMW és a Rheinmetall. A szervezet létrehozásának költségei és részletei egyelőre nem ismertek, de nem hivatalos információk szerint a teljes beruházás több száz millió euróra rúghat. Egyes iparági szereplők a Japánnal való együttműködést is lehetségesnek tartják.

Az Európai Unió is tervezi egy a kritikus fontosságú ásványi anyagok beszerzését és tárolását koordináló központi szerv létrehozását, a németek azonban úgy vélik, hogy „az iparágnak magának kell meghoznia a döntéseket, a kormányoknak és az Európai Bizottságnak pedig a pufferkészletek fenntartására kellene korlátozódniuk”. A nem hivatalos német iparági álláspont szerint tehát a modell nem emelhető uniós szintre, mivel egy teljesen központosított, brüsszeli irányítású rendszer lassabban reagálna a piaci változásokra és szűkítené a nemzeti vállalatok mozgásterét is.

A megoldást egy „EU‑koordinációs keret” jelenthetné, amely úgy szabályozná a beszerzéseket, hogy az uniós szerv az operatív beszerzési feladatok helyett csak a fontos információk összegyűjtésében és a közös biztonsági készletek kezelésében segítene.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Hannibal Hanschke