Szlovéniában a vártnál szorosabban alakultak a parlamenti választások. A felmérések már hónapok óta a korábban három ciklust is kitöltő miniszterelnök, Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) győzelmét mutatták, miután a regnáló kormánykoalíció népszerűsége jelentős veszteségeket szenvedett el. Ennek ellenére az eredmény lényegében döntetlen.

Az eredmények

A 2022-ben hivatalba lépő liberális formáció, a Robert Golob üzletember irányította Szabadság Mozgalom (GS) ezúttal is a legtöbb szavazatot szerezte 28,6 százalékkal. Őket követte az SDS (28), majd a kisebb jobboldali pártok (Kereszténydemokraták, Néppárt) által állított közös lista (9,3). Az egyik kisebbik kormánypárt, a szociáldemokraták a szavazatok 6,7 százalékát szerezték meg, őket követték ugyanilyen aránnyal az újonnan alakult jobbközép demokraták. A harmadik kormánypárt, a baloldal a zöldekkel közös listát állítva a szavazatok 5,6 százalékát szerezte meg, míg a radikális jobboldali Resni 5,5-tel végzett.

Az alábbi térképeket böngészve egyfelől látható az erőviszonyok kiegyenlítődése 2022-höz képest, másfelől pedig a vidék–város megosztottság: a GS egy lengyelre erősen hajazó területi listás rendszerben lényegében megőrizte a dominanciáját a fővárosban és a nagyobb városokban, míg az SDS meg-, illetve visszaszerezte a vidékei területek bizalmát 8 év után, ami végül nem volt elegendő a választás megnyeréséhez.

A Black Cube-botrány

Ebben szerepet játszott azonban egy negatív hír is, ami kisiklatta az SDS kampányát: habár megpróbáltak ráülni a kormány népszerűségvesztésére és az elégedetlenségi hullámra, de épp a kampányfinisben robbant ki az izraeli magánkémcég (Black Cube) ügye.

Ez trendfordulót jelentett, amit a választás előtti mérések is mutattak: a GS növekedni, az SDS csökkenni kezdett, így hibahatáron belül, de egymás mellé kerültek. Kifejezetten érdekes a Mediana ügynökség által a választás előtt készített utolsó mérés, amely 0,1 százalékkal a GS-t emelte első helyre, noha egy héttel azelőtt még az SDS vezetett 6,1 százalékkal. GS-vezetésre ezelőtt 2023 augusztusában volt példa.

De mi is történt tulajdonképpen? A szlovén hatóságok szerint az izraeli magánhírszerző cég emberei többször is megfordultak az országban, ezért felmerült a gyanú, hogy lehallgatási, megfigyelési műveletekben vettek részt. A kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével a Golob-kormányt akarták korrupciós ügyekkel összekapcsolni közvetlenül a választás előtt.

A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét, így Golob nyíltan is külföldi beavatkozásról beszélt.

A választáson született eredményt tekintve a botránynak kulcsszerepe volt abban, hogy Szlovénia parlamentje az elkövetkező 4 évben igen megosztott lesz, annyira, hogy egy többségi koalíciót is nehéz lesz összeállítani.

Vegyes parlament

A 90 megszerezhető mandátumból 2 az olasz és magyar nemzeti kisebbségeknek fenntartott, a maradék 88 képviselői helyből a GS 29-et, az SDS 28-at szerzett, a kereszténydemokraták és a néppárt listája 9, a szociáldemokraták és demokraták 6-6, a baloldal–zöldek, illetve a Resni 5-5 képviselői helyet szerzett.

A részvétel a választáson nem sokkal volt alacsonyabb, mint 2022-ben: a választók 69,32 százaléka járult urnákhoz, a 4 évvel ezelőtti 70,97 százalékhoz képest, amely így csupán 1,65 százalékpontos különbség. A részvétel azonban a GS-nek kedvező területeken, főként a nagyvárosokban volt magas, így a botrány aktivizálhatta a kormánypárti és elbizonytalaníthatta az SDS-szavazókat: az olyan városi kerületekben is, ahol az SDS nyert, ugyan magas volt a részvétel, de jóval szorosabb lett az eredmény az előzetesen vártnál.

Az informális alkotmányos szabályok szerint a győztes párt vezetője, ez esetben Golob kapja meg a kormányalakítási megbízatást, azonban a parlamenti arányokat tekintve a korábbi GS–szociáldemokraták–baloldal koalíció nem folytatható, hiszen 46 mandátum kell a parlamenti többséghez, viszont csak 40-ük van.

Janša könnyebb helyzetben van (a jobbközép pártokkal könnyen összeállíthatna egy koalíciót), ami a koalícióépítést illeti, ugyanakkor csupán abban az eseten szállna át rá a kormányalakítási megbízatás, ha Golob nem jár sikerrel, így vélhetően minden szálat meg fognak mozgatni a siker érdekében: ha a jobbközép demokraták kötélnek állnak, akkor Golob sikerrel megalakíthat egy GS–Baloldal–Zöldek–Szociáldemokraták–Demokraták ötpárti kormányt, ellenkező esetben Janša vezetésével, a másik alternatíva egy SDS–Kereszténydemokraták–Néppárt–FOKUS–Resnica–Demokraták hatpárti kormány lenne, feltéve hogy a radikális Resnicát minden párt elfogadja, máskülönben felértékelődik a szerepe a 2 kisebbségi mandátumnak. Mindenesetre Golob kemény koalíciós tárgyalások elé néz az elkövetkező hónapokban. Az jól kirajzolódik, hogy a kontinensen tapasztalható jobbratolódás Szlovéniában is megmutatkozott.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons