Az amerikai benzinár-emelkedés egyre inkább közvetlen politikai kockázatot jelent a novemberi félidős választások előtt.
Az Egyesült Államokban március 31-én az átlagos benzinár 4 dollár fölé emelkedett gallononként, amire 2022 augusztusa óta nem volt példa, ráadásul a drágulás rendkívül gyors volt. A Reuters szerint a konfliktus kezdete óta mintegy 36 százalékkal nőtt az átlagár, hiszen a Hormuzi-szoros lezárása és a közel-keleti ellátási sokk az olajpiac egészét megdrágította.
Ez az USA-ban azért különösen fontos, mert az ottani fogyasztók számára a benzinár az egyik legközvetlenebbül észlelt inflációs tétel.
Az olajárgrafikonok emelkedést mutathatnak, de a háború gazdasági hatása az Egyesült Államokban is a háztartások kiadásainak növekedésében válik igazán érzékelhetővé. A Reuters/Ipsos szerint az amerikaiak több mint fele mondta azt, hogy a benzinár-emelkedés megterheli a családi költségvetést. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi mutatója márciusban 56,6-ról 53,3-ra csökkent, vagyis a háborús energiasokk már a lakosság hangulatváltozásán is tetten érhető.
Mit tehet még Washington?
A Bloomberg és más amerikai beszámolók alapján az ország több ellenlépést is mérlegel vagy már részben be is vetett, ám ezek hatása korlátozott. A Trump-adminisztráció például ideiglenesen felmentést adott a Jones Act alól, hogy külföldi hajók is szállíthassanak árut amerikai kikötők között, ám az elemzők ezt a segítséget nem tartják elégségesnek. Ennél nagyobb horderejű lépés a stratégiai készletek megnyitása, a G7 és a Nemzetközi Energiaügynökség már 400 millió hordónyi tartalék felszabadítását támogatta a piac stabilizálása érdekében.
Vannak azonban olyan lehetőségek is, amelyekről sok szó esik, de a bevetésük kevésbé valószínű vagy éppen politikailag kényes. Ilyen az Oroszországgal és Venezuelával szembeni olajszankciók további lazítása, illetve egy agresszívebb katonai fellépés a Hormuzi-szoros újranyitására. Ezek rövid távon enyhülést hozhatnának, de megnövelnék a kül- és belpolitikai költségeket.
Egyes piaci beszámolók szerint a befektetők már most is rendkívül érzékenyen reagálnak minden olyan jelzésre, amely a háború lezárását vagy éppen kiszélesedését valószínűsíti.
A kérdés ezért az, hogy a Fehér Ház mennyire tudja meggyőzni a választókat arról, hogy képes kezelni a mindennapi megélhetési költségek emelkedését. A benzinár az amerikai politikában különösen veszélyes mutató, mert a választók a geopolitikai okoktól függetlenül hajlamosak a kormányzatot felelőssé tenni érte. Amennyiben a mostani árszint a nyári szezonban is fennmarad, az már közvetlen kampánykockázattá válhat a november 3-i félidős választások előtt.
Trump mozgásterét ebben a helyzetben a pénzpiacok pszichológiája is szűkíti: ahogy ugyanis a lakosság a benzinár emelkedésén keresztül érzékeli a válságot, úgy a befektetők a részvényárfolyamokban árazzák a háború kezelhetőségét. Matt Stoller elemző értelmezése szerint a Fehér Ház számára a részvénypiac nem csak egy gazdasági indikátor. Politikai erőforrássá vált, mivel ha a tőzsde nagyot esik, az megbontja a republikánus elit egységét, rontja az amerikai modell tőkevonzó képességét és gyengíti a háborús vezetés hitelességét. Trump nyugtató üzenetei és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos kommunikáció épp azt szolgálta, hogy a piacok a konfliktust kezelhető kockázatként árazzák be, igaz, ez a stratégia csak rövid ideig működhet. Ha ugyanis a kormányzatnak napi szinten kell bizonygatnia, hogy az eseményeket kontroll alatt tartja, az azt jelzi, hogy a katonai fölény már nem elegendő a stabilitás narratívájának fenntartásához. A modern háborús kockázatkezelés ezért ma már nem választható el a befektetői bizalom menedzselésétől: a frontvonal és a piaci hangulat egyre inkább ugyanannak a stratégiai térnek a része.
Ebben az értelemben a 4 dollár fölötti benzinár több egy kellemetlen inflációs adatnál.
Az a pont, ahol a közel-keleti geopolitika begyűrűzik az amerikai belpolitikába. Vagyis a háború költségét már nem lehet elvont külpolitikai kockázatnak tekinteni, hiszen a választó mindezt a benzinkutaknál naponta megtapasztalja. És ez az a csatorna, amelyen keresztül az energiasokk a republikánusok választási esélyeit is közvetlenül befolyásolhatja.
Foto: Dreamstime
Kapcsolódó:
