Szerző: Devecsai János

A vertikális farmok leginkább a kertészet és az adatközpontok találkozására emlékeztetnek, ahol a növények szántóföldek helyett városi pincék mélyén, lila LED-fényben, keringetett tápoldatban, szenzorok és ventilátorok gyűrűjében fejlődnek. A köznyelvben csak növénygyárként emlegetett beltéri farmok előnye, hogy télen is ugyanolyan minőségű zöldségeket tudnak termeszteni.

A technológia ugyanis a természet kiszámíthatatlanságát szabályozott környezetre cseréli.

A modern városi kertészet idehaza főként Budapesten honosodott meg, mert a fővárosi vendéglátóipari szereplők hajlandók többet fizetni a friss, egyenletes minőségű alapanyagért, ráadásul itt adott az a gyors logisztika, amire a beltéri farmok építhetnek.

Farm a Lónyay utcában

Magyarország egyik első sikeres beltéri kertészetét a 2019-ben alapított Bedrock.farm hívta életre, és már az induláskor több tucat konyhafőnökkel konzultáltak, hogy pontosan értsék, mire vágynak a professzionális séfek. A Lónyay utcai bázisukon változatos kínálatot alakítottak ki, ahol a mikrozöldek és salátafélék mellett fűszernövényeket, ehető virágokat és gombákat is termesztettek,

néha olyan helyiségekben, amelyeket mások korábban hasznosításra alkalmatlannak ítéltek.

Három évvel a start után a csapat már 15 fővel a 100 négyzetméteres pincehelyiségében – a többszintes megoldásoknak köszönhetően – 170 négyzetméternyi termesztőfelületet hozott létre, és olyan partnereket nyert meg, mint a Culinaris vagy a kifli.hu. A működésük egyik kulcsa, hogy a növények csak akkor kerültek le a polcokról, amikor már megvolt rájuk a vevő. A történetük arra is rávilágít, hogy a városi termesztés mennyire kényes műfaj: egy csőtörés után a cég kisebb területen volt kénytelen újraszervezni a munkát.

A hazai vertikális farmok világa ma már több tartópilléren nyugszik.

Az újpesti Tungsram farm például a szektor kutatás-fejlesztési iránya felé húzott, és a 2021-ben bemutatott kísérleti üzemükben a világítástechnika és a klímaszabályozás precíziós finomhangolására összpontosítottak. A debreceni Green Drops Farm pedig a rendszerszintű megoldásokra szakosodott: saját fejlesztésű tornyaik mellett 2023 óta komplett növénytermesztő konténerfarmokat is kínálnak a piacnak.

A szektor sokszínűségét tovább gazdagítják a kisebb, fókuszált vállalkozások, mint a Zala Microgreen Garden, amely a Bedrockhoz hasonlóan teljesen zárt, szabályozott környezetben nevel prémiumminőségű mikrozöldeket.

Az energiaárak rejtik a legnagyobb buktatót

A beltéri termesztés vonzereje, hogy a növényeket nem tizedeli az aszály, a hőhullám vagy a tavaszi fagy, ráadásul a zárt rendszerek a vizet is jóval takarékosabban használják, mint a hagyományos művelés. A természet kiváltása viszont roppant költséges: egy tavalyi energiahatékonysági áttekintés szerint a beltéri salátatermesztés jelenlegi fajlagos energiaigénye jellemzően 10–18 kWh kilogrammonként,

a mesterséges világítás pedig sok rendszerben a teljes fogyasztás 60–80 százalékát is adhatja.

A nyári üvegházi termesztés ennél nagyjából ötször takarékosabb, vagyis 3–3,5 kWh/kg körüli.

Hogy a magas költségek mellett mit lehet nyereségesen előállítani a vertikális farmokon, az országonként változó. Szingapúrban a növénygyárak fontos élelmezésbiztonsági eszközzé váltak: az ország a táplálkozási szükségleteinek több mint 90 százalékát importból fedezi, ezért a városi intenzív termelést hosszú ideje stratégiai kérdésként kezelik. Azért is tartanak vertikális farmokat, hogy válsághelyzetben is legyen valamennyi helyi, kontrollálható termelés. Japánban a modell ott kapaszkodott meg tartósan, ahol rendelkezésre állt a nagyfokú automatizálhatóság: a Spread Techno Farm Keihanna üzeme napi 30 ezer fej saláta stabil termeléséről számolt be.

A társaságnál a palánták átültetéséről, az anyagmozgatásról és a betakarításról is részben vagy egészben robotok gondoskodnak.

Az amerikai példák arra világítanak rá, hogy milyen nehéz nyereségessé tenni az ágazat cégeit. A Bowery Farming leveles zöldekre, fűszernövényekre és salátafélékre épített, amelyekkel a nagy áruházláncokig is eljutott, 2024 végén mégis leállt, miután nem talált új finanszírozót vagy vevőt. A helyzetet a beszámolók szerint terméskiesések és kórokozó általi fertőzések is súlyosbították. Az amerikai Plenty a leveles zöldektől a földieper felé fordult, vagyis bezárta a kaliforniai zöldfarmját, majd a virginiai Richmondban nyitott nagyüzemi bogyósfarmra tette fel a jövőjét, ám tavaly csődeljárásba került, amiből csak egy szűkebb, kifejezetten a földieperre építő stratégiával tudott kijönni.

Hazánkban a beltéri termesztés akkor lehet tartósan életképes, ha nem akar túl nagy lenni, illetve kerüli az árversenyt, azaz a kisebb, fókuszált, közvetlenül a városi vevőkre dolgozó cégeknek kedvez.

Kép forrása: Dreamstime

Kapcsolódó anyag: