A világ 20 legnagyobb hadiipari vállalata 438 milliárd dollárnyi fegyvereladást produkált. A lista élén toronymagasan a Lockheed Martin áll, az amerikai cégek pedig továbbra is dominálják a piacot. Kína közben jön felfelé, Európa pedig kapaszkodik.
A SIPRI adatai alapján készült (a legutóbb elérhető, 2024-es összesített számokból összeállított) rangsor a globális fegyverpiac rendkívüli koncentráltságára mutat rá. A világ húsz legnagyobb hadiipari vállalata 438,4 milliárd dollár értékben értékesített fegyvereket és katonai rendszereket, a bevétel legnagyobb részét azonban egy szűk elit klub még szűkebb magja zsebelhette be.
Az első helyen a Lockheed Martin áll 64,65 milliárd dolláros fegyvereladással, ami önmagában is közel másfélszerese a második helyezett teljesítményének. A vállalat bevételének 91 százaléka közvetlenül hadiipari tevékenységből származik, ami egész extrém specializációt jelez.
A második helyen az RTX Corporation (volt Raytheon) áll 43,6 milliárd dollárral, míg a harmadik a Northrop Grumman 37,85 milliárddal – utóbbi esetében a hadiipar aránya 92,2 százalék, ami a lista egyik legmagasabb értéke.
A top 10-ben az amerikai dominancia egyértelmű: hat vállalat szerepel a listán, köztük a General Dynamics (33,63 milliárd dollár), a Boeing (30,55 milliárd, de csak 45,9 százalékos katonai arány), valamint az L3Harris Technologies (16,21 milliárd).
Az egyetlen nem amerikai top 5-ös szereplő a brit BAE Systems, amely 33,79 milliárd dollárral a negyedik, és a bevételeinek 95,4 százaléka hadiipari eredetű. Európa egyébként több szereplővel van jelen a legjobb húsz között: az olasz Leonardo (13,83), a Airbus (13,37), a francia Thales (11,8) és a német Rheinmetall (8,24 milliárd dollár) azonban együtt sem alkot olyan erős tömböt, mint az amerikai vállalatok.
A globális verseny másik pólusát Kína jelenti, ahol több állami konglomerátum is bekerült a top 20-ba. Az Aviation Industry Corporation of China (20,32 milliárd), a China Electronics Technology Group (18,92) és a Norinco (13,97 milliárd dollár) szereplése azt jelzi, hogy Peking ipari kapacitásban már stabilan jelen van a globális mezőnyben, még ha a bevételi struktúrája kevésbé is koncentrált a hadiiparra (jellemzően 20–35 százalék közötti az arány).
Oroszországot a Rostec képviseli a hetedik helyen 27,12 milliárd dollárral, ami továbbra is jelentős, de érthető okokból elmarad az amerikai élmezőnytől.
Strukturálisan a piac három fontos mintázatot mutat. Egyrészt a bevételek erősen koncentráltak: az első három szereplő önmagában több mint 146 milliárd dollárt generál. Másrészt az amerikai cégek dominanciája nem pusztán darabszám kérdése, hanem a magas költségvetésű, hosszú ciklusú programokból (vadászgépprojektek, rakétavédelmi és immár űrrendszerek) fakad. Harmadrészt Kína modellje eltérő: nagy, állami konglomerátumok versenyeznek több szektort lefedő tevékenységgel, alacsonyabb hadiipari aránnyal, de növekvő abszolút volumennel. A legutóbbi adatok alapján a globális fegyveripar tehát egyre inkább egy blokkok mentén szerveződő rendszer: az amerikai technológiai fölény, a kínai ipari méretgazdaságosság és az európai fragmentáció egyszerre van jelen benne.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
