Afrika még fel sem eszmélt teljesen az ukrajnai háború okozta gazdasági sokkból, az iráni konfliktus máris újabb kockázatokat szabadít a kontinensre. Mivel a legtöbb afrikai ország üzemanyagimport-függő, így rögtön megérezték, amikor a közel-keleti források veszélybe kerültek, megemelve a világpiaci árakat.

Legutóbb az orosz–ukrán háború eredményezett hasonló válságot, amikor megugrott az ukrán búza ára, aminek az importjára 15 afrikai állam is több mint 50 százalékban támaszkodott. A konfliktus több ponton is akadályozta az exportot: egyrészt a megszállt és a harcok által érintett területeken bizonytalanná váltak a szállítások, másarészt a fekete-tengeri blokád tovább hátráltatta azokat.

Drágább az üzemanyag, veszélyben a mezőgazdasági termelés

Az iráni konfliktus az energia- és műtrágyaárak emelkedése révén növeli az inflációs nyomást, veszélyeztetve az egyes országok törékeny gazdasági fellendülését. Az Afrikai Export-Import Bank jelzése szerint leginkább a nyersolaj körüli bizonytalanság növekszik, ami az importőröknek gondot okozhat, ugyanakkor az exportorientált gazdaságoknak jól jöhet.

A háború a kontinens legnagyobb kőolajexportőrénél már kilőtte az üzemanyagárakat: Nigériában 50 százalékkal drágult a konfliktus kezdete óta (ez a legnagyobb ugrás a világon), ugyanakkor Angolában, Algériában és Líbiában, ahol a kormány ártámogatásokat tart fenn, alacsony maradt az árszint.

Emellett a csökkenő műtrágyakínálat az esős és az ültetési időszak kezdetekor jelentkezik a trópusi területeken.

Az érintett államok jelentős mértékben kitettek a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó műtrágyának: Szudán 54, Szomália 30, Kenya pedig 26 százalékban függ attól.

A 2024-es adatok alapján az afrikai országokban volt a legnagyobb az éves infláció: Szudánban és Dél-Szudánban 100, Zimbabwéban 50, Nigériában pedig 34,8 százalék. A pénzügyi intézmények válaszul rekordszintre emelték a kamatlábakat, ami enyhítette a pénzromlást, azonban a mostani konfliktus – a növekvő energiaárakkal és a gazdasági tevékenységek drágulásával – mindezt visszavetheti. Különösen a súlyosan eladósodott államok veszélyeztetettek, hiszen náluk fennáll a kockázata annak, hogy a valuta leértékelődése miatt a befektetők a biztonságos piacok felé fordulnak, ami megerősíti a dollárt, ezáltal növeli az adósságterheket. A washingtoni Centre for Global Development (CGD) listája szerint az iráni háború hatásainak leginkább kitett 17 ország közül 13 afrikai.

Az afrikai gazdasági feszültség Európába is továbbgyűrűzhet, miután a globális árupiaci drágulás az inflációt is áthozhatja, de a legnagyobb közvetlen veszélyt talán az élelmiszer- és az energiaellátási zavarok nyomán keletkező élelmezési válság okozhatja. Ez ugyanis fokozza a kontinens destabilizációs folyamatait, ami kedvez a helyi terrorszervezeteknek, sőt újabb migrációs hullámokkal fenyeget.

Kálvária a Közel-Keleten

Afrika mellett az iráni válság a Közel-Keletre nézve jelenti a legnagyobb fenyegetést. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) friss becslése szerint a konfliktus 3,7–6 százalékot is felemészthet a térség gazdaságainak összesített GDP-jéből. Ez 120–194 milliárd dolláros veszteséget jelenthet, ami meghaladja a régió teljes tavalyi GDP‑növekedését. A munkanélküliség akár 4 százalékponttal is emelkedhet, ami mintegy 3,6 millió munkahely megszűnését jelentené – többet, mint amennyi új állás az előző évben keletkezett a térségben.

A gazdasági visszaesés okozta szegénység 4 millió embert érinthet.

Az elemzés szerint a konfliktus gazdasági hatásai leginkább az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országait és a levantei régiót sújthatják, ugyanis mindkét térség rendkívül kitett a kereskedelmi útvonalak zavarainak és az energiapiaci volatilitásnak. A becsléseket nézve a GCC-országok a GDP-jük 5,2–8,5, míg a levantei gazdaságok az 5,2–8,7 százalékát veszíthetik el.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Vael Hamzeh