A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (International Renewable Energy Agency, IRENA) legfrissebb jelentése szerint a tavalyi év mérföldkő volt az energetikában, ugyanis a globális megújulóenergia-kapacitás 15,5 százalékkal, 5149 gigawattra emelkedett egyetlen esztendő leforgása alatt.

Az újonnan hálózatra kapcsolt 692 gigawattnyi többlet nagyságrendileg a teljes magyar villamosenergia-rendszer méretének a százszorosa.

Az olajválság árnyékában

A folyamat mögötti hajtóerő azonban alapjaiban megváltozott az elmúlt időszakban. A Közel-Keleten fokozódó feszültségek és a fosszilis energiahordozók nemzetközi piacán állandósult áringadozások az ellátásbiztonságot tették az első helyre a klímavédelmi célkitűzésekkel szemben.

A belföldön megtermelt energia a geopolitikai sokkokkal szembeni védekezés alapeszközévé vált. Francesco La Camera, az IRENA főigazgatója szerint

a zöldenergia gyors terjedése már a rendszerszintű ellenálló képesség megerősítéséről szól.

Azok az államok, amelyek időben jelentős tőkét fektettek a zöldátállásba, lényegesen kevesebb gazdasági sérüléssel vészelik át a válságokat, hiszen a hazai források tompítják a nemzetközi energiapiacok kiszámíthatatlanságát.

A napenergia tarolt

A technológiai versenyben a nap- és szélenergia elsöprő győzelmet aratott. A tavalyi növekedés mintegy 75 százalékát kizárólag a napenergia adta, ami több mint 511 gigawattnyi új, tiszta kapacitást jelentett globálisan. Ezt követte a szélenergia a maga csaknem 159 gigawattos, szintén rekordszintű bővülésével. E két technológia együtt az összes nettó megújulóenergia-bővülés közel 97 százalékát tette ki az iparágban. Ez az arány tükrözi

a megújulóenergia-termelők előállítási költségeinek jelentős csökkenését, valamint az azonnali, rugalmas telepíthetőség diktálta gazdasági előnyöket.

A többi zöldtechnológia mindeközben csupán marginális szerepet kapott a globális bővülésben. A bioenergia alig több mint 3 gigawattos növekedéssel zárt, a víz- és geotermikus energia terjedése szintén eltörpült a napelemek dominanciája mellett.

Ázsia előnye tartós lehet

A makrogazdasági adatok mögött azonban a fejlett Nyugat számára kifejezetten aggasztó földrajzi megoszlás rajzolódik ki. Az újonnan kiépített kapacitások közel háromnegyedét Ázsia, azon belül is elsősorban Kína szívta fel. Az ázsiai kontinens több mint 513 gigawattos növekedése elképesztő, 21 százalékot meghaladó bővülési rátát jelentett egyetlen év alatt. Ezzel a keleti félteke nemcsak az energiatermelésben, hanem az ehhez kapcsolódó innovációs, ipari és technológiai beszállítói láncokban is bebetonozta a vezető szerepét.

Európa a maga 934 gigawattos összteljesítményével egyre inkább lemarad a dinamikusan építkező ázsiai versenytársaktól.

Jól látszik, hogy a saját energiaforrás nélküli, azaz importra szoruló régiók kiszolgáltatottsága gyors ütemben növekszik. Még Afrika is közel 16 százalékos növekedést produkált a megújulók terén, ami jelzi, hogy a feltörekvő piacok is az önellátásban látják a gazdasági túlélés kulcsát.

Hazai trendek

A hazai ipar versenyképessége a naperőművi kapacitások, különösen a kapcsolódó energiatárolási megoldások bővítésével tartható fenn, ám eddig is impresszív a bővülés: 2010-ben mindössze 2 megawattnyi naperőművi kapacitásunk volt, 2025 végére ez a szám elérte a 8300 megawattot. Ezzel a 29 százalékos napenergia-részaránnyal az Európai Unió élvonalába kerültünk. Mivel a számok alapján az ázsiai térség uralja a technológiai beszállítói láncokat, a magyar konnektivitási stratégia fenntartása mára egyre fontosabbá vált.

Önellátás és szuverenitás

A dráguló európai áramimport és a folyamatos külső piaci sokkok – legutóbb az iráni háború – ellen, ahogy említettük, ma már az egyetlen hatékony védelmet a belföldön megtermelt, decentralizált energia jelenti.

A hazai hálózatnak azonban meg kell birkóznia a november és január közötti, akár hetekig is tartó úgynevezett sötétszélcsendes időszakokkal,

ami igen lényegessé teszi a hazai energiatárolás rohamos fejlesztését. A rendszer rugalmasabbá válásával és a napelemek tartósan alacsony világpiaci árával most kivételes lehetőség nyílt az ipari parkok és a lakosság energetikai önellátásának további erősítésére.

Kiemelt kép: Pixabay

Kapcsolódó: