Egy friss kutatás felkavaró paradoxont tár fel: minél többet lógnak az emberek a közösségi médián, annál inkább hisznek a saját politikai erejükben és annál kevésbé a demokráciában. Az aktív felhasználók hangosabbnak, fontosabbnak érzik magukat, miközben egyre nyitottabbá válnak az erősebb hatalomra, a kompromisszum elutasítására és a „rugalmas” igazságokra.
A Charles F. Kettering Alapítvány és a Gallup tanulmánya szerint a közösségi médiát gyakran használók nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a vezetők figyelnek rájuk, és hatékonyabbnak tartják a demokratikus részvételt. Ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy a demokráciát látják a legjobb kormányzati formának, sőt nagyobb valószínűséggel fogalmaznak meg olyan véleményeket, amelyek eltérnek az erőszakról és a politikai kompromisszumokról szóló, széles körben elfogadott demokratikus normáktól.
Értékesség és képviseltség
Azok az amerikaiak, akik több időt töltenek a közösségi média böngészésével, nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a tapasztalataikat és a meggyőződéseiket tisztelik az országban. Akik naponta öt vagy több órát töltenek a közösségi média felületein, azok 42 százaléka osztja ezt a véleményt, szemben a nem használók 31 százalékával, amely arány a napi használat növekedésével folyamatosan emelkedik.
Hasonló mintázat rajzolódik ki arról, hogy a kormány számára mennyire fontosak az emberek érdekei: az aktív felhasználók 31 százaléka érzi úgy, hogy a kormány figyel rájuk, ami a duplája a közösségi médiát nem használók arányának (15).
A részvétel hatékonyságába vetett hit
A felmérésben szereplő amerikaiak naponta minél több időt töltenek a közösségi médiával, annál nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy befolyásolhatják az országban történteket. A gyakran használók 44 százaléka szerint nagy vagy közepes mértékű a hatalmuk a változások előidézésére.
Ez az arány a közösségi média használatának csökkenésével folyamatosan mérséklődik, míg a nem használók körében 30 százalékra esik.
Az aktív felhasználók jobban bíznak a különböző megnyilvánulási formák hatékonyságában is – a békés tüntetésektől az adományozáson, a kampányoláson és a közmeghallgatásokon való részvételen át –, ami azt mutatja, hogy szoros összefüggés van a magas szintű közösségimédia-használat és a fokozott megnyilvánulások hatékonysága között.
A közösségi média felhasználói kritikusabbak a demokráciával
A közösségi médiát gyakran használók erősebben hisznek a polgárok szerepvállalásában, ugyanakkor nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a demokráciát. Míg 57 százalékuk teljes mértékben egyetért vagy egyetért azzal, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, ez az arány 70 százalék fölé emelkedik azok körében, akik naponta egy órát vagy annál kevesebbet töltenek az interneten.
Ez minden politikai csoporton belül megfigyelhető: mind a republikánusok, mind a demokraták közül azok, akik a legtöbb időt töltik a közösségi média felületein, kevésbé támogatják a demokráciát. A közösségi média használatának függvényében mutatkozó különbségek a politikailag függetlenek körében még nagyobbak.
Eltérő demokratikus normák
Azok a felmérésben szereplők, akik naponta több időt töltenek a közösségi médiában, nagyobb hajlandóságot mutatnak olyan nézetek támogatására, amelyek nem állnak összhangban a mainstream demokratikus normákkal. Például hajlamosabbak azt hinni, hogy a politikusoknak kerülniük kell a kompromisszumokat, és hogy a „tények” szubjektívek.
Ezenkívül minden csoportban a többség szerint minden állampolgárnak joga van szavazni, de az egyetértés aránya a nem használók körében mért 78 és a legkevésbé aktív felhasználók (napi kevesebb mint egy óra) körében mért 80-ról 69 százalékra csökken azoknál, akik naponta öt vagy több órát töltenek online.
Az aktív felhasználók nagyobb valószínűséggel támogatják a kormány fokozott befolyását a hírműsorok felett és az erősebb végrehajtói hatalmat, valamint azt a nézetet, hogy néha elfogadható az erőszak alkalmazása a politikai célok elérése érdekében. Ezek a legnagyobb ideológiai szakadékokat jelentik az aktív felhasználók és a többi amerikai között.
Nemek közötti különbségek
A közösségi média használata és a demokráciával kapcsolatos attitűdök közötti összefüggés minden demográfiai csoportban megfigyelhető, függetlenül az életkortól, a nemtől, a jövedelemtől és a faji/etnikai hovatartozástól. Ezeknek a kapcsolatoknak az erőssége azonban csoportonként eltérő, ami a különböző használati szokásokat tükrözheti (pl. az általuk használt platformokat vagy a velük találkozó tartalom típusait).
Például bár a fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel aktívabb tagjai a webközösségnek, a közösségi média használata minden korcsoportban összefüggésbe hozható mind a polgári hatalom érzésével, mind a mainstream demokratikus nézetektől való eltéréssel.
A nemek közötti különbségek abban érhetők tetten, hogy az intenzív közösségimédia-használat hogyan kapcsolódik a polgári elkötelezettségre és a demokratikus normákra vonatkozó nézetekhez. A férfiak esetében az intenzív használat megerősíti azt a vélekedésüket, hogy képviselve érzik magukat, egyúttal bíznak a polgárok azon képességében, hogy változást idéznek elő az országban. Emellett szorosabban kapcsolódik azokhoz a nézetekhez is, amelyek eltérnek a demokratikus alapnormáktól, beleértve a politikai kompromisszummal, a kormány médiában való részvételével és a végrehajtói hatalommal kapcsolatos attitűdöket.
Ezzel szemben a nők körében a közösségi média használata és a demokratikus attitűdök közötti legerősebb kapcsolat a demokrácia mint rendszer értékelésében jelenik meg. Az ezen oldalakon töltött idő növekedésével kevésbé hajlamosak egyetérteni azzal, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és a nemek közötti különbség a napi használat óráinak számával együtt növekszik.
Kockázatos trendek
A kutatás azt mutatja, hogy a közösségi média paradox hatást fejt ki: noha erősíti az állampolgári aktivitásba vetett hitet és a részvétel érzését, hozzájárulhat a demokratikus intézményekbe és normákba vetett bizalom gyengüléséhez, ami a demokrácia stabilitása szempontjából kérdéseket vet fel. A felmérés rámutat egy mélyebb, strukturális átalakulásra a demokratikus rendszerek működésében: a közösségi média nem egyszerűen politikai véleményeket formál, hanem a demokrácia működését is befolyásolja.
A legfontosabb következmény a részvételi paradoxon: a közösségi média növeli az állampolgárok politikai aktivitását és önbizalmát (tehát erősíti a részvételi demokrácia egyik alapját), viszont gyengíti a liberális-demokratikus normák (kompromisszumkészség, intézményekbe vetett bizalom, tényeken alapuló diskurzus) elfogadottságát. Ez azért kiemelendő, mert a demokrácia a részvételen kívül szabályokból és normákból is áll, és ha az utóbbiak meggyengülnek, a rendszer instabillá válhat.
Ennek három fő kockázata van:
- Politikai polarizáció és a kormányozhatóság romlása: ha a társadalom egyre kevésbé fogadja el a kompromisszumot, akkor nő a politikai patthelyzetek esélye, ami egyrészt belpolitikai válságokhoz vezethet, másrészt gyengítheti az adott állam nemzetközi mozgásterét.
- Autoriter tendenciák erősödése: az, hogy a gyakori felhasználók nyitottabbak az erősebb végrehajtó hatalomra vagy a média feletti kontrollra, arra utal, hogy a közösségi média legitimálhatja az autoriterebb irányba történő elmozdulást a demokratikus kereteken belül is.
- Információs tér széttöredezettsége: a „tények relativizálása” és az eltérő valóságértelmezések erősödése hosszú távon megingathatja a közös politikai valóságot.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
