A Nemzetközi Valutaalap eredetileg optimista forgatókönyvekkel készült. A közel-keleti háború azonban egyetlen mozdulattal törölte azokat, és helyére egy bizonytalan, inflációval és gazdasági csökkenéssel teli prognózist állított.

Mélypesszimista hangulatba zuhant a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely jövő héten készül bemutatni az idei évre vonatkozó prognózisait a világgazdaság növekedésével kapcsolatban. Krisztalina Georgieva szerint a közel-keleti háború olyan erős kínálati sokkot indított el, amelynek a hatása messze túlmutat a régión és az azonnali megoldási lehetőségeken is. Az IMF vezetője hozzátette: minden lehetséges forgatókönyv magasabb árakat, inflációt és alacsonyabb növekedést jelez, vagyis az iráni konfliktus ajtót nyitott a stagflációnak.

A kiindulópont és az alapprobléma a globális energiarendszer bedőlése: a Hormuzi-szoros blokkolása – amely a világ olaj- és gázszállításának ötödét érinti – példátlan zavarokat okozott. Az olajkínálat 13 százalékkal esett vissza, ami az azonnali árrobbanáson túl láncreakciót indított el az egyéb ellátási rendszerekben is. Az energiaárak emelkedése begyűrűzött a műtrágyák, sőt még olyan niche piacok árába is, mint a hélium.

Az IMF forgatókönyve a konfliktus kitörésekor még mérsékelt javulással számolt, az idei évre 3,3 százalékos globális növekedést várt. A háború azonban minden kalkulációt felülírt. A Valutaalap szerint a hatásai annyira súlyosak, hogy még egy azonnali békekötés esetén is lefelé módosítják a növekedési kilátásokat és felfelé az inflációs prognózist – ha azonban elhúzódik, az előrejelzések is egyre negatívabbá válnak.

Csak vesztesek vannak

A mostani sokkban a legsérülékenyebbek azok az energiaimportőr országok, amelyeknek nincs meg a fiskális mozgásterük. Az IMF úgy véli, hogy ezekben az államokban az áremelkedés társadalmi feszültségeket is kiválthat, de az exportőrök sem immúnisak: Katar esetében például az iráni támadások miatt akkora termelési kapacitás esett ki, hogy a helyreállítása több évig is eltarthat. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján már több tucat energetikai létesítmény sérült meg, ezek harmada súlyosan.

A konfliktus másik legsúlyosabb következménye a globális élelmiszer-biztonságot sújtja. Az IMF még nem beszél válságról, de a műtrágyaellátás zavara gyorsan átfordíthatja a helyzetet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, valamint a Világélelmezési Program máris az éhínség kockázatára figyelmeztet.

A nagy kép ennél is nyugtalanítóbb. Georgieva egy széthulló biztonságú világról beszél, ahol a geopolitikai feszültségek, a technológiai átalakulás, a klímasokkok és a demográfiai trendek egyszerre kezdtek gazdaságromboló hadjáratba – a közel-keleti háború ebben a folyamatban pedig a katalizátor szerepét tölti be.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime