Kifejezetten jól indult az idei év inflációs szempontból, az árdinamika pedig a legfrissebb adatok alapján márciusban is stabil maradt.

Bár február végén az iráni konfliktus kirobbanása és a Hormuzi-szoros lezárása alapjaiban rajzolta át a makrogazdaság alapjait, a hazai mutatók ellenállók maradtak. A Magyar Nemzeti Bank a geopolitikai feszültségek miatt korábban 3,7 százalékra emelte az éves inflációs prognózisát, ahogy az elemzői konszenzus is 2,1 százalékos áremelkedést várt márciusra. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli jelentése szerint a fogyasztói árak éves bázison csupán 1,8, míg februárhoz viszonyítva csak 0,4 százalékkal nőttek.

Ez a második hónap, amikor a pénzromlás üteme a jegybanki céltartomány, azaz a 2 százalékos szint alatt maradt Magyarországon.

Kormányzati védőháló, árréscsökkentés

A vártnál kedvezőbb inflációs adat mögött főként a kormányzati gazdaságpolitikai és szabályozói beavatkozások húzódnak meg.

A stabilizáció egyik legfontosabb pillére a kormány által meghosszabbított és kiterjesztett árréscsökkentés volt, amely közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy márciusban az infláció mértéke 1,8 százalékra essen.

A hidegélelmiszerek ára az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal csökkent, ami jelentős könnyebbséget jelent a lakosságnak. Emellett a kabinet eredményesen harcolt ki önkéntes árkorlátozásokat a banki, a biztosítási, a telekommunikációs, valamint a gyógyszeripari szektor szereplőinél. A makrogazdasági stabilitás szempontjából azonban az igazán beszédes mutató a maginfláció alakulása: az egyszeri hatásoktól megtisztított index márciusban 1,9 százalék volt, ami azt igazolja, hogy nincs érdemi belső árnyomás a gazdaságban.

Élelmiszerpiaci trendek

Az élelmiszerek piaca összességében a konszolidáció jeleit mutatja, miután számos alapvető cikk ára jelentősen mérséklődött. A húskonzervért 26,1, a margarinért 24,9, a burgonyáért pedig 18,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, a tejtermékek esetében pedig 15 százalékot meghaladó áresést rögzítettek. A szolgáltatások szektora ezzel szemben átlagosan 4,1 százalékos drágulást mutatott, amit főleg a színházjegyek és a külföldi üdülések költségeinek megugrása hajtott.

Jegybanki mozgástér

Az iráni támadás számlájára írható az energiaárak globális sokkja, ami leginkább az üzemanyagok piacán hagyott nyomot. Éves bázison a járműüzemanyagok ára még 3 százalékos csökkenést mutat, azonban havi szinten egy kifejezetten markáns, 4,7 százalékos ugrást tapasztalhattunk a hazai kutakon. Az ugrás azonban épp az árszabályozás miatt maradt igen mérsékelt.

A jegybanki monetáris politika irányítói számára a stratégiai kivárás a legészszerűbb lépés. Szem előtt tartva a geopolitikai kockázatokat, a kamatvágásra jelenleg nincs tér, ám szigorításra a nyomott maginfláció miatt nincs szükség. A jegybanki kamatpályát jelenleg sokkal erősebben befolyásolja a geopolitika, mint a belső inflációs folyamatok.

Kilátások a közeljövőre

A Hormuzi-szoros minapi megnyitása jelentős megkönnyebbülést hozhat a piacok számára, reális esélyt teremtve a globális energiakereskedelem normalizálódására.

A magyar gazdaság ellenálló képessége komoly fegyvertény, amely rávilágít arra, hogy a célzott kormányzati beavatkozások és a fegyelmezett árazási környezet rövid távon képes tompítani a nemzetközi ársokkokat is.

Ugyanakkor május végén lejárnak az árrésstopok, így a választások kimenetele, az új kormány összetétele is bizonytalanságot hordoz. Elemzők szerint az év végére az infláció ismét megközelítheti a 4 százalékos szintet. Hosszú távon a fenntartható stabilitás záloga az energiaszuverenitás növelése és a hazai termelékenység javítása lesz. Magyarország számára a tanulság világos: a sikeres válságkezelésre alapozva kell továbbépíteni azt a strukturális ellenálló képességet, amely a jövőbeni globális átrendeződések idején patrióta eszközökkel is megvédi a hazai gazdaságot.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó: