J. D. Vance amerikai alelnök budapesti feltűnése jóval több volt protokolláris látogatásnál: a MAGA egyik kulcsfigurája megkezdte nemzetközi pozicionálását a 2028-as elnökválasztásra.
Az Egyesült Államok hivatalban lévő alelnöke kétnapos látogatást tett Magyarországon, ezzel is jelezve a két ország kapcsolatainak erősségét. Az USA második embere érkezett Magyarországra közvetlenül a magyar parlamenti választások megtartása előtt, ami húsz év után a legjelentősebb amerikai látogatás Magyarországon. Ha a hivatalban lévő tengerentúli elnököket nézzük, akkor Richard Nixon 1972-es, George H. W. Bush 1989-es és George W. Bush 2006-os látogatását említhetjük. A mostani alelnöki látogatás hasonló horderejűnek számít, igaz, 1994-ben Bill Clinton már nem hivatalban lévő elnökként is járt Magyarországon.
Vance az USA 50. alelnöke, korábbi szenátor. A Trump által felfuttatott republikánus MAGA-szárnyhoz tartozik, éppen ezért sokan már most a hivatalban lévő elnök utódjaként, a 2028-as választás republikánus elnökjelöltjeként pozicionálják.
A MAGA-tábor jellegzetessége, hogy ösztönösen szerveződik, és Vance-nak ebből a közegből sikerült kiemelkednie.
Az amerikai rozsdaövezetből, pontosabban Ohio államból származik: munkásosztálybeli háttérrel, instabil családi környezettel, ennek megfelelően érti az ottani emberek problémáit. Éppen ezért hiteles: az amerikai középosztály gondjainak ismerőjeként futott be, a saját tapasztalatain keresztül. 2003-ban csatlakozott a tengerészgyalogsághoz, Irakban haditudósítóként szolgált, így testközelből élte meg az iraki tömegpusztító fegyverek Bush-féle hamis narratíváját: értelmetlen háború volt, stratégiai cél nélkül. Ekkor kezdődött a kiábrándulása a neokonzervatív elitből, amely mindaddig hazudott a nem létező amerikai álomról. Ezt követően került az Ohiói Állami Egyetemre, majd a Yale jogi karára, ahol értékes tapasztalatokra és kapcsolati tőkére tett szert.
2016-ban vált országosan ismertté, amikor megjelent memoárja, a Vidéki ballada az amerikai álomról (Hillbilly Elegy). Műve bestseller lett, és ennek nagy szerepe volt Donald Trump 2016-os váratlan elnökválasztási győzelmének megértésében (a Netflix később megvásárolta a könyvének jogait, így 2020-ban filmet is készítettek belőle). Igaz, hogy vezetett egy rovatot a The New York Timesban és dolgozott a CNN-nek, de az egyre inkább a konzervatív irány felé forduló Vance a könyvével keltette fel az amerikai elit figyelmét. Ehhez képest a kapcsolata Trumppal nem indult felhőtlenül: gyakran kritizálta, Hitlerhez is hasonlította, az USA városi elitje pedig Vance-hez fordult a Trump-jelenség megértéséhez. Az alelnök kettőssége, hogy volt átjárása a liberális politikai elit felé, miközben egyre konzervatívabb irányba tolódott.
Never Trumperből Trump-utód?
A 2010-es évek második fele volt az az időszak, mikor Vance az amerikai hanyatlást a gazdasági mellett morális válságként is jellemezte. A rozsdaövezet gondját egész Amerika problémájaként látta, vagyis azzal, hogy az ottani gyárak fokozatosan eltűntek, az emberek önrendelkezése is megszűnt. E jelenség mögött egy olyan amerikai elit állt, amely profitált a pénzügyi spekulációkból és az ipar kiszervezéséből, és kicsit sem volt érdekelt a társadalmi kohézió helyreállításában.
Végső soron ez a felismerés vitte közelebb Trumphoz, miután felismerte, hogy ezt a felállást egy olyan konfliktusos ember tudja csak megbontani, mint a regnáló elnök, így lett 2018-ra a kritikusából támogatója.
Ezzel egy időben Vance beágyazódott MAGA szellemi táborába, amivel egy koherens ideológiai alapú keretet kívánt létrehozni, amely választ kínál a válságra. Innen vezetett az út a 2022-es szenátorrá választásához Ohióban, amikor már országszerte ismertté vált, egy olyan újjászületést ígért, amely protekcionista, egyúttal a nemzeti szuverenitás alapjaira épül. Trump 2024-ben éppen ezért jelölte alelnökévé, hiszen Vance mindmáig a népies középnyugati álamok és a republikánus értelmiség összekötő figurája.
A MAGA-értelmiség embere
Nem véletlenül emlegetik potenciális Trump-utódként, hiszen már most építi a kapcsolatait nemzetközi szinten, illetve támogatja a hasonló gondolkodású patrióta erőket – ezért jött Budapestre is, épp a magyar választási kampány hajrájában.
Mivel a republikánusok technológiai innovációt támogató szárnyát erősíti, a növekedés mellett szélesebb társadalmi részesedést is magával hozva.
Trumppal együtt kiemelt területként kezeli az ipar visszatelepítését, emellett úgy véli, hogy Kínával mint fő ellenféllel szemben gazdasági és politikai eszközökkel fel kell venni a versenyt, a korábbiaknál nagyobb fókuszt helyezve az indo-csendes-óceáni régióra. Jól látható, hogy Vance politikai arculatának a megszokottnál erősebb az intellektuális éle, amit az alelnök mindig hangsúlyoz is: szerinte a gazdasági stratégiák és a morális alapok vezetnek az újjászülető Amerikához.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons

