Szerző: Devecsai János

Ami első pillantásra egy sci-fi-film éjszakai jelenetének tűnhet, az az egerszalóki Helli Pincészetben és a kiskunhalasi Szerencsés Borházban már a precíziós növényvédelem része. Az ültetvények sorai között éjszakánként UV-C fényt kibocsátó, traktorra vagy speciális gépi hordozóra szerelt berendezések járnak végig.

A feladatuk egyszerű, de annál fontosabb: a peronoszpóra, a lisztharmat és a feketerothadás elleni védekezés.

A gépeket azért vetik be éjszaka, mert a kutatások szerint sötétben hatásosabb az UV-C fény, hisz ilyenkor a kórokozók nem tudják a nappali fény segítségével kijavítani a DNS-károsodásukat.

Korábban a Neszmélyi borvidéken már a francia fejlesztésű VitiBot szőlőrobotot is tesztelték. Ez egy elektromos, részben autonóm gép, amely a sorok között képes önállóan dolgozni, és olyan feladatokra használható, mint a sorközművelés vagy a csonkázás.

Ráadásul a gyártó szerint a gép egyetlen feltöltéssel egy nagyjából tízórás munkára képes.

Ez pedig óriási segítség, hiszen az ültetvényekben végzett ismétlődő, nagy pontosságot igénylő munkák egy részét automatizálja.

Mesterséges intelligencia segíti a metszést

A KSH legutóbbi adatai alapján a szakosodott ültetvénytermesztőknek itthon csak valamivel több mint a fele gyűjt üzemi adatokat. Ezt az arányt célszerű lenne feljebb tornászni, mivel a termesztés digitalizációja éppen arra épül, hogy a gazda ne csak lássa, de mérni és elemezni is tudja, hogy mi történik az ültetvényén. A hazai borászatban az MI-megoldások és a robotizáció még csak most kezd szélesebb körben terjedni, viszont már jól látható egy technológiai élmezőny.

A fejlődés túlmutat néhány innovatív birtok egyedi megoldásain, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének közel egymilliárd forintos eszközpark-megújítása azt jelzi, hogy a modernizáció mögött intézményi tudásbázis is épül. Az egyetem 45 modern eszközt szerzett be még tavaly köztük mezőgazdasági drónokat.

A projekt részeként 27 nyilvános programot is vállaltak, vagyis a fejlesztés célja az, hogy a korszerű technológiák és jó gyakorlatok szélesebb körhöz is eljussanak.

A korszerűsítésből az ágazat legfontosabb szakmai szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is kiveszi a részét. Az általuk bemutatott egyik megoldás középpontjában egy intelligens kamerarendszer áll, amely 3D-modellt készít a szőlőtőkéről, a mesterséges intelligencia pedig ez alapján tesz javaslatot a precíziós, kímélő metszésre.

A technológiai beruházások a remények szerint segíthetnek a kivitelre szánt boroknál az árak felsrófolásában is.

A cél, hogy a magyar bor ne névtelenül, tartálykocsikban hagyja el az országot, hanem palackozva, saját márkával és magasabb profittal.

A tavalyi adatokat nézve jó úton haladunk: 40,3 millió liter palackos bor került külföldre, ami 4,5 százalékos bővülés az előző évhez képest. Ezzel a palackos tételek aránya az exportban elérte a 37 százalékot, míg a lédig, vagyis az ömlesztett formában értékesített kezd visszaszorulni.

Űrtechnológia az ültetvényeken

Ami itthon csupán az élmezőny gyakorlatának számít, az külföldön több helyen már üzemi léptékben formálja át a borászatokat. Az Egyesült Királyságban a Deep Planet és a NIAB műholdképekkel és mesterséges intelligenciával próbálja a szemmel látható tünetek előtt felismerni a szőlőbetegségeket, vagyis a borászok gyakorlatilag az űrből kapnak figyelmeztetést arról, hogy hol kell beavatkozniuk. Bordeaux-ban könnyű elektromos gépek dolgoznak a sorok között, amelyek nemcsak a munkaerőhiányt enyhítik, hanem kisebb tömegük miatt a talajt is kevésbé tömörítik, mint a hagyományos nehézgépek. Olaszországban a pincéket is elérte a változás szele: a Tenute del Cerro már MI-alapú optikai válogatót használ a feldolgozásnál, vagyis a gép bogyóról bogyóra dönt arról, melyekből készülhet bor.

Alkoholmentes borokkal készülnek

Az új trendek közül van egy kimagasló, ez pedig az alkoholmentesített és csökkentett alkoholtartalmú borok világa. Ez a kategória idén tavasszal kapott új lendületet Magyarországon, amikor a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kutatóintézete Palkonyán bemutatta azt a világszínvonalú technológiát,

amellyel már olyan ismert birtokok tételein dolgoznak, mint a Bock, a Gere, a Koch, a Frittmann vagy a Mokos.

Az alkohol kivonása a borból önmagában nem nehéz, az igazi kihívás az, hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy közben a bor ne veszítse el a „lelkét”, azaz az illatát, az aromáit és a szerkezetét. Erre megoldás a PTE által használt úgynevezett Spinning Cone Column, vagyis pörgőkúpos oszloptechnológia, amely vákuum és gőz segítségével, vegyszermentesen választja szét az összetevőket, miközben a hagyományosabb eljárásoknál jóval kíméletesebben bánik az illékony aromákkal.

Hogy az újítás felé egyre jobban nyit a szakma, azt az is jelzi, hogy a VinAgora, vagyis az egyik legismertebb magyarországi nemzetközi borverseny ez évtől külön kategóriában értékeli az alkoholmentesített és csökkentett alkoholtartalmú borokat.

Kapcsolódó cikk:

Kép forrása: Dreamstime