A globális katonai erőviszonyok egyik legtisztább lenyomata a légierők mérete. Napjainkban ez a kép brutális amerikai fölényt mutat. Washington toronymagasan vezet, ám Ázsia következetesen lohol a nyomában.

Az idei adatok alapján a világ légierőinek rangsora látványos egyenlőtlenséget mutat. Az Egyesült Államoknak több mint 13 ezer repülőgépe van, ami egy külön dimenzió: a flottája nagyobb, mint a második, harmadik és negyedik helyezett – Oroszország (4237), Kína (3529), India (2183) – együttes állománya. E különbség a hagyományos amerikai stratégia eredménye, amely a globális légi dominanciára épít.

A lista élmezőnyében tehát Oroszország és Kína követi az Egyesült Államokat, jelentős lemaradással. Kína ugyanakkor egy másik szegmensben jól áll, hiszen az 1443 vadászgépével közelebb van az amerikai 1791-es értékhez, mint arra a teljes flottája méretéből következtetni lehetne. Ez arra utal, hogy Peking immár hangsúlyosan a frontvonalbeli harci képességeit fejleszti.

A teljes légierőt tekintve a középmezőnyben India, Dél-Korea (1540), Japán (1429) és Pakisztán (1397) jelenléte azt mutatja, hogy Ázsia a globális légierő egyik súlypontjává vált. A top 8-ból hat ország ehhez a régióhoz tartozik, amit Törökország egészít ki 1101 repülővel. A Közel-Kelet és Észak-Afrika szintén felzárkózik, Egyiptom (1088), valamint Szaúd-Arábia (917) ugyancsak az élmezőnyben található.

Európa már visszafogottabban szerepel: Franciaországnak (974), Olaszországnak (714), Nagy-Britanniának (625) és Németországnak (569) inkább közepes méretű flottái vannak. Izrael (597) viszont kiemelkedik a vadászgépek arányát tekintve, ami jól illeszkedik a minőségi fölényre építő doktrínájához.

A számok mögött van egy fontos szerkezeti különbség. A légierők többsége nem harci gépekből áll: a flották jelentős részét szállítógépek, helikopterek, kiképző repülők és speciális – például légi utántöltő, felderítő vagy elektronikai hadviselésre alkalmas – eszközök adják. Ezek biztosítják azt a logisztikai és műveleti hátteret, amely nélkül a vadászgépek puszta jelenléte kevés lenne.

A korábban szóba hozott vadászgépek száma árnyalja a képet. Észak-Korea például „mindössze” a 12. helyen áll a teljes flottaméretet (837 gép) tekintve, ugyanakkor 341 vadászgépével több olyan országot is megelőz, amelyeknek nagyobb a légiereje. Ahogy azt említettük is, bár az idei rangsorban az Egyesült Államok dominanciája vitathatatlan, a harci repülőgépek arányát nézve Kína felzárkózása már nem elhanyagolható. Ezen a téren Ázsia és a Közel-Kelet egyre nagyobb súlyt képvisel, ami hosszabb távon a globális erőviszonyok átrendeződésének egyik jele is lehet.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime