Az európai gazdaság egyik legfinomabbra hangolt rendszere, a légi közlekedés egyetlen geopolitikai csomóponttól függ: ha a Hormuzi-szorosnál a helyzet nem stabilizálódik, a többi mellé betársul a kerozinválság is.

Csökkenő készletek, emelkedő árak, bizonytalan szállítások árnyékolják be az európai légi közlekedés egét. Az alapprobléma változatlan. A globális ellátást képes volt szétverni egyetlen földrajzi szűkület a Közel-Keleten, miután a Hormuzi-szoroson keresztül a világ repülőgépüzemanyag-ellátásának körülbelül 40 százaléka halad át. A zavart pedig (hasonlóan az LNG-kapacitások drasztikus csökkenéséhez) nem lehet egyik napról a másikra alternatív útvonalakkal vagy finomítói átcsoportosítással kompenzálni.

Az európai repterek szakmai szövetsége, az ACI Europe az Európai Bizottságnak küldött figyelmeztetésében rendszerszintű kockázatról beszélt, arra utalva, hogy a probléma nem csupán egyes repterek vagy országok szintjén jelentkezne, hanem az egész európai légi közlekedés működését megbéníthatja. Az idő pedig vészesen fogy: a jelenlegi készletek mindössze néhány hétre elegendők.

A helyzetet súlyosbítja a nyári csúcsszezon közeledte, amikor a turizmus makrogazdasági tényezővé válik. A mediterrán országok gazdasági modellje részben erre épül, így egy kerozinhiány negatív láncreakciót indíthat el. Az árak már most jelzik a problémát: az üzemanyag tonnánkénti ára a háború előtti körülbelül 750 dollárról 1500 fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egyes járatok már most veszteségessé válnak. A légitársaságok nem tudnak mást tenni, mint elkezdik a kevésbé forgalmas járatok törlését – és természetesen emelik a jegyárakat.

Probléma probléma hátán

A fizikai ellátási lánc összeomlása jogos pánikot okoz: az európai légitársaságoknak még vannak tartalékai, de a beszállítók már a májusi beszállításokat sem tudják garantálni. A rendszer instabilitását jelzi, hogy már kisebb zavarok is helyi korlátozásokat idéznek elő.

Olaszországban négy repülőtér vezetett be üzemanyag-korlátozást egy beszállítói probléma miatt, pedig az nem is kapcsolódott közvetlenül a Hormuzi-szoroshoz. Ez azonban arra utal, hogy a rendszerben minimális a tartalék, és egyetlen kieső láncszem is gyors összeomlást válthat ki.

Ázsiában a helyzet ennél is súlyosabb, Vietnám már jegyrendszert vezetett be a kerozinra. A klasszikus válságkezelési eszköz a keresletet és kínálat kiegyensúlyozatlansága miatt hamarosan Európában is felbukkanhat. A kontinensnek azonban nem úgy tűnik, mintha lenne B terve, az ACI Europe külön kiemeli, hogy még EU-szintű monitoringrendszer sincs a készletek és a termelés követésére. Ez a jelenlegi válsághelyzetben üvöltő hiányosság: miközben Brüsszel energiafüggetlenségről és ellátásbiztonságról beszél, az egyik legkritikusabb szegmensből még a központi adat- és koordinációs rendszer is hiányzik.

Az energiaárak tartós magasan maradása ráadásul azt jelzi, hogy a piac már nem csillapodik attól, hogy aktuálisan éppen mit jelent be az Egyesült Államok elnöke. Nem bízik a gyors stabilizációban és tartós kockázatot kezd el árazni. A légi közlekedés emiatt indikátorrá válik: sokkal gyorsabban reagál a többi szektornál, mert közvetlenül és hatásaiban azonnal függ a folyamatos üzemanyag-ellátástól. Ha nem áll vissza az Öbölben a stabil működés, az európai légi közlekedés néhány héten belül elkezdhet szűkülni, majd megbénul. Vele együtt pedig az európai gazdasági mozgástér is a földre kényszerül.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime