Az Ecoticias portál minapi elemzése szerint a mesterséges intelligencia bevonásával hatalmas áttörést értek el a New Hampshire-i Egyetem kutatói. A tudósok nagy nyelvi modellekkel 100 ezer tudományos publikáció adatait szintetizálták, felépítve egy 68 ezer bejegyzéses adatbázist.

Az új MI-algoritmus 25 olyan új ferromágneses jelöltet azonosított, amely ritkaföldfémek nélkül gyártható, mégis extrém magas hőmérsékleten is stabil marad.

Az egyik legígéretesebb egyedi vegyület (GaFe2Co4Si) a 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten is kiválóan működik.

Sebezhető ellátási láncok

Ezek a laboratóriumi eredmények rendszerszintű jelentőségűek a globális ipar, különösen az energetika és a járműgyártás számára, mivel

az elektromos autók és a modern szélturbinák motorjaiban használt állandó mágnesek előállítása napjainkban egy geopolitikailag rendkívül sebezhető ellátási láncra támaszkodik.

A ritkaföldfémek bányászata és finomítása erősen koncentrált, ami komoly stratégiai kockázatot jelent a technológiai átállást erőltető nyugati gazdaságoknak.

Kína nyersanyagpiaci dominanciája

A Nemzetközi Energiaügynökség aktuális adatai is rávilágítanak erre a geopolitikai kiszolgáltatottságra, ugyanis a tavalyi adatokból kiolvasható, hogy a finomítás globális piacának 86 százalékát Kína uralta. Az előrejelzések szerint

a finomított ritkaföldfémek terén Peking egészen 2035-ig megőrizheti a 70-80 százalékos piaci dominanciáját.

Ez az elképesztő koncentráció egy évtizedek óta tudatosan épített, államilag finanszírozott iparpolitika eredménye, amely a nyugati világot igen nehéz helyzetbe kényszerítette.

Európai versenyhátrány

Az ipari fókusz eltolódása a belső égésű technológiákról az akkumulátorokra és a szoftveres vezérlésre, rendkívül súlyosan érintette az európai autógyártókat. A kínai iparpolitika gyors fejlődése és az elektromos értéklánc földrajzi koncentrációja szinte behozhatatlan versenyelőnyt biztosít Pekingnek. A technológiai versenyfutás ráadásul

tovább növeli a kritikus afrikai nyersanyagokért, köztük a kobaltért és a rézért folytatott nagyhatalmi küzdelmet, amely folyamatoknak Európa jellemzően csak elszenvedője.

Technológiai szuverenitás

Ebben a fojtogató geopolitikai környezetben jelenthet fordulópontot a ritkaföldfém-függőség algoritmusokkal támogatott mérséklése, mivel az anyagtudományi kutatások mesterséges intelligenciával segített felgyorsítása teret nyit az amerikai és a nyugat-európai technológiai szuverenitás helyreállítására.

Ha a nyugati ipar képes megkerülni a ritkaföldfémeket a gyártás során, azzal tompíthatja a bányászati kapacitások ázsiai túlsúlyából fakadó kiszolgáltatottságát,

és egy stabil, saját kézben tartható ellátási rendszert építhet ki.

Ipari átrendeződés várható

Bár az újgenerációs anyagok ipari tömeggyártására még legalább 5-10 évet várni kell, a következő évtizedben elképesztő robbanás előtt áll az akkumulátorok és az elektromos motorok fejlődése . A regionális akkumulátor-ökoszisztéma stratégiai fennmaradása szempontjából fontos, hogy a termelési struktúra a nyersanyagintenzív technológiák felől a fejlett, adatalapú anyagtudományi innovációkat integráló megoldások irányába mozduljon el, végleg lezárva a kizárólag volumenre fókuszáló ipari korszakot.

Régiós kihívások

A tech- és autóipari ellátási láncok átrendeződése borítékolható, és ehhez a magyar gazdaságpolitikának proaktív beavatkozással kell alkalmazkodnia. Az állami innovációs forrásokat és a tehetséggondozást a hazai stratégiai iparágak szolgálatába kell állítani, megakadályozva a gazdaság összeszerelői pozícióba történő beragadását. A nemzetgazdasági konnektivitás fenntartása céljából ösztönözni kell az innovatív, ritkaföldfém-független rendszerek régiós beágyazását, kiegészítve azt a magasabb hozzáadott értékű teljesítményelektronikai kompetenciák felépítésével. A sebezhetőség csökkentése mellett a kritikus digitális infrastruktúra, így az adatközpontok fizikai védelme is alapfeltétele annak, hogy az ország az újgenerációs hajtásláncok európai központjává válhasson.

Kiemelt kép: Freepik

Kapcsolódó: