Németország a kamikazedrónok tömeges beszerzésével új szintre emeli a hadereje alkalmazkodását az ukrajnai háború tapasztalataihoz. Mindebbe a Rheinmetall bevonása azt jelzi, hogy a drón a nagy európai hadiipari vállalatok és az állami újrafegyverkezés közös ügye lett.

A német parlament jóváhagyta, hogy a Bundeswehr újabb kamikazedrónokat rendeljen, ezúttal a Rheinmetalltól. A Financial Times szerint az első ügylet értéke mintegy 300 millió euró, ami egy akár 2,4 milliárdos teljes keret része lehet. Ez azért fontos fejlemény, mert

Berlin ezzel a drónhadviselést a német haderőfejlesztés központi elemének tartja, nem csupán kísérleti vagy kiegészítő képességként tekint rá.

A döntés előzménye egy februári német beszerzési hullám volt: akkor a Bundestag egy 540 millió eurós csomagot hagyott jóvá a startupnak számító Helsing és a Stark Defence számára, noha a hosszabb távú keretet 4,3 milliárd euróról 2 milliárdra vágták vissza, hogy a parlament minden további lépcsőt szorosabban ellenőrizhessen. A program elsődlegesen a Litvániában állomásozó német 45. páncélosdandár támogatását szolgálja, vagyis a drónbeszerzés közvetlenül a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez kötődik.

A beszerzési mechanizmus önmagában is üzenet

A mostani szerződés egyik legérdekesebb eleme a német állam által alkalmazott mechanizmus. A védelmi minisztérium ugyanis a Rheinmetall megnevezése nélkül megerősítette, hogy az új megállapodásban is szerepelnek „egyértelműen meghatározott minősítési követelmények, felmondási feltételek és innovációs záradékok”. Ez sokkal többet mond egy egyszerű vásárlásnál,

Berlin láthatóan egy olyan szerződéses modellt épít, amely a hadrafoghatóságot, a technológiai megfelelést és a fejlesztési képességet egyszerre akarja kikényszeríteni a gyártóktól.

Mindez jól mutatja, hogyan változik a haditechnikai gondolkodás. A drónok piacán a termékek hamarabb elavulnak, a szoftveres és érzékelői képességek gyors ütemben fejlődnek, a harctéri tanulságok pedig hónapok alatt átírhatják a korábbi elvárásokat. Ebben a környezetben az a megrendelő jár jobban, amelyik olyan konstrukciót alakít ki, amelyben a teljesítmény, a kipróbálhatóság és a továbbfejlesztés folyamatosan számonkérhető.

A német modell ezért lényegében a hadiipari beszerzés gyors reagálású, folyamatosan korrigálható változata.

A Rheinmetall belépése átalakítja az erőviszonyokat

A Rheinmetall bevonása azért különösen fontos, mert ezzel a loitering munition, azaz az úgynevezett bolyongva portyázó, önfeláldozó csapásmérő drón kategóriája kilép a startupok szűk világából, és belép a német hadiipar fősodrába. A vállalat februárban már sikeres bemutatót tartott az FV–014 rendszerrel egy potenciális NATO-vevőnek, a hivatalos termékoldalán pedig a HERO-rendszerekkel együtt teljes loitering munition portfóliót kínál. Ez arra utal, hogy a drónok tömegesítése a nagy védelmi cégek számára is a stratégiai növekedés része lett.

Az FV–014 egy loitering munition típusú portyázó, önfeláldozó csapásmérő drón, amelyet felderítésre, célkövetésre és precíz egyedi vagy rajban végrehajtott támadásokra terveztek. A mintegy 20 kilogrammos rendszer akár 100 kilométeres hatótávra és 70 perces repülési időre képes, az 5 kilogrammos, kettős rendeltetésű robbanófejével pedig akár páncélozott célpontok, valamint infrastruktúra ellen is bevethető. Elektromos meghajtása, alacsony észlelhetősége, illetve a műholdas navigáció zavarása mellett is fenntartható működése miatt a modern, elektronikai zavarással telített hadszíntérre optimalizálták.

A német döntés európai összefüggésben is figyelemre méltó. Berlin februárban a drónfenyegetés kezelésére a hadsereg légtérvédelmi jogosítványait is bővítette, miután megszaporodtak a katonai objektumok körüli gyanús észlelések. Vagyis a drón egyszerre lett támadó és védelmi kérdés: amíg a Bundeswehr támadó drónokat halmoz fel, addig a német állam a drónelhárítási képességeit is erősíti. Ez pedig egy olyan hadviselési korszakot mutat, ahol az olcsóbb, gyorsan gyártható és hamar cserélhető rendszerek felértékelődnek a nagy platformok mellett.

Iparpolitikai lecke

Magyar szemszögből ez a fejlemény azért érdekes, mert a Rheinmetall hazai jelenléte miatt a német hadiipari fordulat közvetlenül is releváns. Ha a vállalatcsoport egyre nagyobb súlyt helyez a drónokra, az autonóm rendszerekre és a hálózatos hadviseléshez szükséges technológiákra, akkor a magyar ipar számára is az lesz a kérdés, hogy a jármű- és lőszergyártáson túl tud-e ehhez kapcsolódni. A következő években azok az országok kerülhetnek jobb helyzetbe az európai védelmi ökoszisztémában, amelyek az összeszerelés mellett elektronikát, szoftvert, szenzortechnikát és rendszer-integrációs tudást is fel tudnak mutatni. A német drónfegyverkezést tehát magyar szempontból vehetjük iparstratégiai figyelmeztetésnek.

Foto: Rheinmetall

Kapcsolódó: