A globális elektromosautó-piac dinamikája az elmúlt hónapokban éles fordulatot vett. A Nanalyze szakportál áprilisi elemzése szerint a BYD eladásai az idei év első hónapjaiban 30, illetve 41 százalékkal zuhantak, ezért ismét a nagy rivális,

a Tesla értékesíti globálisan a legtöbb elektromos autót.

Ez a szám túlmutat egy negyedéves megingáson, és egyértelmű strukturális válságot jelez a kínai belső piacon. A folyamatok hátterében a pekingi állami támogatások kivezetése, valamint a kíméletlenné váló belföldi árverseny áll. Az árrések szűkülése miatt a vállalat számára a fennmaradás záloga immár nem a kínai belső piaci volumen további hajszolása, hanem a stabilabb és magasabb profitabilitást kínáló európai jelenlét megerősítése lett.

Védővámok és az európai fókusz

Ebben a feszült világgazdasági helyzetben a szegedi üzem szerepe felértékelődik. A gyár már nem csupán egy a nemzetközi telephelyek közül, hanem a sencseni központú vállalat legfontosabb stratégiai hídfőállása az Európai Unión belül. Mivel az Európai Bizottság által a Kínából érkező járművekre kivetett magas védővámok megnehezítették az ázsiai gyártók direkt importját, a BYD hamar felismerte, hogy kizárólag a Magyarországon gyártott, ezáltal európai terméknek minősülő járművekkel tud hosszabb távon versenyben maradni. Azaz

a szigorodó EU-s akadályok paradox módon felgyorsították az európai lokalizációt, ezzel a magyarországi beruházást a globális stratégia fókuszába emelték.

Célegyenesben a próbagyártás

A hazai projekt a megvalósulás fázisába lépett, a szegedi ipari parkban jelenleg is zajlik a technológiai sorok tesztelése és a próbagyártás. A vállalat megközelítőleg ezerfős hazai állománya gőzerővel készül a sorozatgyártás indítására, amely – az eredeti tervekhez képest nem kevés csúszással – várhatóan az idei év második felében kezdődik.

Függetlenül a vártnál lassabb indulástól, az anyavállalat otthoni lassulása és piaci térvesztése egyáltalán nem gyengíti, sokkal inkább elkötelezettebbé teszi a BYD-t Magyarország mellett.

Javuló alkupozíció

Amikor a makrogazdasági „térképet” vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a BYD kínai nehézségei és értékesítési anomáliái Magyarország számára egyfajta kényszerű szövetséget és stratégiai ütőkártyát jelentenek.

A szegedi gyár a jelenlegi kereskedelmi háborús környezetben a BYD egyik biztos pontja lehet az uniós korlátozásokkal szemben.

Mivel a projekt mielőbbi befejezése és a termelés maximalizálása a kínai óriásvállalat globális prioritásává lépett elő, a gazdaságpolitikánk olyan alkupozícióba került, amilyenre a külföldi működőtőke-beruházások történetében ritkán volt példa. Ezt az új lehetőséget pedig hazánknak rendkívül tudatosan és határozottan kell felhasználnia. Amennyiben Magyarország képes a gyártáson túl tudásbázist is rögzíteni Szegeden, azzal évtizedekre megkerülhetetlen pozícióba helyezheti a hazai ipart az európai zöldátállás során.

Illusztráció: Freepik

Kapcsolódó: