Az Irán elleni izraeli–amerikai háború és a folyamatos kereskedelmi bizonytalanságok miatt a vezető bankok és pénzügyi intézmények módosították a tavalyi várakozásaikat az ázsiai–csendes-óceáni térség növekedésére vonatkozóan. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint például a feltörekvő és a fejlődő ázsiai gazdaságok (lásd az IMF hivatalos osztályozását) 5,5 helyett csak 4,9 százalékos növekedéssel számolhatnak az idén. Sőt, az április 14-én publikált világgazdasági bővülésről szóló jelentésükben a Kínára vonatkozó előrejelzésüket is módosították – igaz, csak 0,1 százalékponttal, 4,4-re.

Peking küzdelmeit a külső mellett régóta belső problémák is nehezítik. Ilyen például az, hogy a belföldi aktivitás – különösen az ingatlanágazatban – jócskán elmarad az exportteljesítménytől, így a teljes gazdaságot visszafogja. Emellett, bár a szakértők úgy vélik, Kína képes lehet kezelni az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatti üzemanyag-ellátási nehézségeket, az átgyűrűző hatások a kereskedelmi partnerek érintettsége miatt ugyanúgy gerjeszthetik az inflációt.

Ennek ellenére az IMF Kínára vonatkozó módosított várakozásai még mindig magasabbak az októberi becslésnél, ami a kínai importárukra vonatkozó alacsonyabb amerikai vámokat és Peking ösztönző intézkedéseinek hatásait tükrözi. A jelentés szerint ezek a tényezők „kiegyenlítik a közel-keleti konfliktus által kiváltott sokk negatív hatását”.

Az IMF előrejelzéseit az Ázsiai Fejlesztési Bank is osztja: míg tavaly 5,4, addig idén már csak 5,1 százalékos növekedést várnak a fejlődő ázsiai–csendes-óceáni gazdaságoktól. Ez szintén számol a kínai növekedés mérséklődésével, viszont az IMF-fel ellentétben 0,4 százalékpontos mértékben – a tavalyi 5-ről 4,6 százalékra korrigálta a várt bővülést. A Világbank is módosította a várakozásait, és 5 helyett már csak 4,2 százalékot várnak a térség növekedésére vonatkozóan.

Az ázsiai–csendes-óceáni gazdaságok különösen érzékenyek

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság az energiaimporttól legerősebben függő régiókat sújtja majd leginkább. Idetartoznak az ázsiai–csendes-óceáni régió gyártásközpontú gazdaságai, amelyek az importált energia mellett a nyersanyagok és például az szórakoztatóelektronikai cikkek köztes alkatrészei tekintetében is kitettek az importnak.

A térség államai együttesen a globális kereskedelem 32 százalékát teszik ki, ezek hamarosan a vámháború újabb hullámaival is kénytelenek lehetnek szembenézni.

Washington ugyanis több országgal is kereskedelmi egyezményt kötött alacsonyabb vagy kedvezőbb vámtételekről, ám ezek közül több is hatályát veszti az év végén. Emellett, bár az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte azokat a vámokat, amelyeket Donald Trump a rendkívüli jogkörével élve vezetett be, azonban az elnök jelezte, megtalálja a módját annak, hogy új tarifákat vessen ki.

A régió államainak így a kiszámíthatatlan kereskedelmi környezetben kell megküzdeniük az Irán elleni háborúból fakadó olyan gazdasági következményekkel, mint a tengeri szállítás zavarai, valamint az üzemanyagárak emelkedése és az ellátási hiányok.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime