A munkaerőpiac válaszúthoz érkezett: míg a korábbi éveket a töretlen bővülés és a munkaerőhiány határozta meg, a ma közölt statisztikai adatok árnyaltabb folyamatot tükröznek. A gazdasági aktivitás továbbra is jelentős, ám a felszín alatt olyan strukturális változások indultak el, amelyek a foglalkoztatási dinamika lassulását és a bizonytalanság enyhe növekedését jelzik.

Foglalkoztatottsági helyzet

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint márciusban a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,646 millió fő volt. Bár ez a szám továbbra is magas szintű gazdasági aktivitást mutat, a teljes első negyedévet vizsgálva már látható a változás:

az átlagos létszám 4,627 millió fő lett, ami 65 ezerrel marad el az előző év azonos időszakában mért értéktől.

Ez a csökkenés nem korlátozódik egyetlen társadalmi csoportra. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 36 ezerrel, 2,457 millió főre, míg a nőknél 29 ezerrel, 2,17 millióra mérséklődött. Különösen figyelemreméltó az elsődleges munkaerőpiac zsugorodása, ahol 4,44 millióan dolgoztak, ami 85 ezres csökkenés egy év alatt.

A 15–64 évesek körében mért foglalkoztatási ráta így 74,8 százalékra módosult.

Bár a szakértők megjegyzik, hogy a változások egy része mintavételi hibahatáron belüli lehet, az irányvonal egyértelműen óvatosságra int.

Munkanélküliségi adatok

A munkanélküliségi adatok szintén kettősséget mutatnak. Márciusban a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, ami abszolút értékben 219 ezer állástalant jelent. Ha azonban a teljes negyedéves mozgóátlagot nézzük, a ráta már 4,7 százalékon állt, 226 ezer munkanélküli mellett. Az adatok mélyebb elemzése pedig rávilágít a munkakeresési dinamika kedvezőtlen irányú elmozdulására.

Egyrészt a munkakeresés átlagos időtartama 12,2 hónapra nyúlt, a három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya pedig jelentősen, 8,1 százalékponttal esett. Igaz, ez szezonális eredetű változásnak tűnik. Ráadásul a középtávon, azaz 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,7 százalékponttal, 28,4 százalékra emelkedett. Mindeközben a tartósan, egy éven túl állást keresők aránya továbbra is magas, 36,3 százalék.

Ez a szerkezeti eltolódás arra utal, hogy a munkaerőpiac rugalmassága gyengül.

Azaz a vállalatok óvatosabbá váltak a felvételek során, ezért az állásukat elvesztők számára egyre nehezebb és időigényesebb a visszatérés a munka világába.

Eltérő trendek

Érdekes ellentmondást jelent a statisztikában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív nyilvántartása. Adataik szerint március végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,1 százalékkal csökkent éves alapon, így 223 ezer főt tett ki. Ez a különbség a KSH kérdőíves felmérése és az NFSZ regisztere közötti módszertani eltérésekből adódhat, de rávilágít arra, hogy a hivatalos statisztikák nem minden esetben tükrözik teljes mélységükben a piaci trendeket.

A magyar munkaerőpiac ez év tavaszán egy feszített, ám stabil állapotban van. A 4,5 százalék körüli munkanélküliség nemzetközi szinten továbbra is kedvező, azonban a foglalkoztatotti létszám apadása és az álláskeresési idő kitolódása olyan figyelmeztető jel, amely a gazdasági környezet lassulását és a vállalati szféra várakozásainak módosulását jelzi.

Kiemelt illusztráció: Pexels

Kapcsolódó: